Rendezett kilépés

Amennyiben az adózási területet is érintő megállapodásos Brexitre kerülne sor, akkor a megállapodás konkrét tartalmát figyelembe véve lehet az adókövetkezményeket meghatározni, amelyek feltehetően a rendezetlen kilépésre vonatkozóan bemutatottnál kedvezőbbek lesznek.

Rendezetlen kilépés

A Brexitet követően a brit vállalkozás magyar leányvállalata, a brit leányvállalattal rendelkező magyar társaság, a brit telephellyel, fiókteleppel rendelkező magyar vállalkozás és a brit vállalkozás magyar telephelye, fióktelepe alapvetően ugyanúgy teljesíti társasági adófizetési kötelezettségeit Magyarországon, mint a Brexitet megelőzően, azaz a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján és figyelemmel a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény (Adóegyezmény) rendelkezéseire.  Változás annyiban várható a társasági adózási szabályok alkalmazása kapcsán, hogy nem lehet majd alkalmazni az EU-n belüli határon átnyúló egyesülések, szétválások, eszközátruházások, részesedéscserék esetére előírt adóhalasztással kapcsolatos szabályokat, amennyiben az átalakulásban brit vállalkozás érintett.  Továbbá, ha az Egyesült Királyság nem lesz tagja az Európai Gazdasági Térségnek a Brexitet követően, akkor a magyar illetőségű társaság – az Adóegyezmény   szerint telephelynek minősülő – brit telephelye mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok alkalmazása alól.

Ha brit vállalatnak Magyarországról származó kamat, jogdíj, osztalék, szolgáltatási díj jövedelme keletkezik, nincs változás az adózásban, mivel a magyar belső szabály alapján hazánk nem vet ki forrásadót a külföldi vállalatok ezen jövedelmeire. 

A magyar vállalatok Egyesült Királyságból történő osztalék jövedelem-szerzésének adóztatása akkor változhat, ha a brit belső adózási jogszabályok változnak, erről ugyanakkor nem áll rendelkezésünkre információ. A kamat és jogdíjjövedelmeket az adóegyezmény alapján továbbra sem terheli forrásadó. Amennyiben az Egyesült Királyság az osztalékra forrásadót vet ki, akkor a korábbi uniós mentesség hiányában a magyar vállalat e jövedelmét – figyelemmel az Adóegyezmény forrásadó-korlátozást előíró rendelkezéseire is – brit adó terhelheti.

Kérjük, hogy egyedi ügyekkel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a Pénzügyminisztériumhoz vagy a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz iránymutatásért.