A társadalombiztosítási nyugellátások, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék iránti igények elbírálása és folyósítása

Rendezett kilépés esetén

A kilépési megállapodás alapján a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a társadalombiztosítási ellátások tekintetében továbbra is a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendeletek) alkalmazandó az Egyesült Királyság vonatkozásában.

Az átmeneti időszakot követően a társadalombiztosítási ellátások kezelése az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, vagy Magyarország és az Egyesült Királyság által megkötendő megállapodásban kerül rendezésre.

Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságot is érintő kérelmek elbírálása és a megállapított ellátások folyósítása során az Egyesült Királyságot továbbra is EGT országnak kell tekinteni, amelynek alapján az alábbi ellátások esetében továbbra is az uniós rendeletek szabályait kell alkalmazni:

a) öregségi nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj),

c) korhatár előtti ellátás,

d) szolgálati járandóság,

e) táncművészeti életjáradék és

f) átmeneti bányászjáradék.

A kérelem elbírálása a magyar jogszabályok és az uniós rendeletek szabályai szerint történik, azaz az ellátásra való jogosultság megállapítása során az EGT-államokban és Svájcban, valamint az Egyesült Királyságban szerzett valamennyi szolgálati idő figyelembevételre kerül, az ellátás összegének meghatározásához pedig ún. kettős számítást kell elvégezni.

Az első számítás során a magyar nyugdíj összege kizárólag a magyar szolgálati idő figyelembevételével kerül meghatározásra (független ellátás), a második számítás során pedig valamennyi EGT-államban és Svájcban szerzett, az adott ország nyugdíjbiztosítási szerve által igazolt szolgálati idő összeszámításával, a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányában (arányos ellátás).

A független és az arányos ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a független ellátásra való jogosultsággal, esetében kizárólag az arányos számításra kerül sor.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek, jövedelmek vehetők figyelembe.

Az ellátások folyósítása történhet:

- postai kézbesítés útján vagy belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen, belföldi meghatalmazott részére is);

- EGT-állam területén élők részére az EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen); vagy

- Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére a szerződő államban jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (az egyezményben részes, másik államban vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli). 

Mivel az Egyesült Királyságot az átmeneti időszak alatt továbbra is EGT országnak kell tekinteni, az ellátás közvetlenül az Egyesült Királyságban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, az EGT országban élő személyekre vonatkozó folyósítási szabályoknak megfelelően, utalási költségtől menetesen kifizethető.

Rendezetlen kilépés esetén

Mivel a kilépés időpontjától az uniós rendeletek alkalmazhatósága az Egyesült Királyság vonatkozásában megszűnik, valamint Magyarország és az Egyesült Királyság között nincs szociális biztonságról szóló kétoldalú egyezmény, ezért a kilépést követően az Egyesült Királyság ún. harmadik országnak minősül. 

Az Egyesül Királyságot is érintő nyugdíjigények esetén a magyar társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot a magyar törvények rendelkezései alapján kell elbírálni. A jogszabály rendelkezéseit 

g) az öregségi nyugdíj,

h) a hozzátartozói nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj),

i) a korhatár előtti ellátás,

j) a szolgálati járandóság,

k) a táncművészeti életjáradék és

l) az átmeneti bányászjáradék 

esetében kell alkalmazni az alábbiak szerint.

Az ellátás megállapítása

Ha az ellátás megállapításának kezdő napja a kilépés időpontja előtti, a kérelem elbírálása a magyar jogszabályok és az uniós rendeletek szabályai szerint történik, azaz az ellátásra való jogosultság megállapítása során az Egyesült Királyságban szerzett szolgálati idő figyelembevételre kerül, az ellátás összegének meghatározásához pedig kettős számítást kell elvégezni.

Az első számítás során a magyar nyugdíj összege kizárólag a magyar szolgálati idő figyelembevételével kerül meghatározásra (független ellátás), a második számítás során pedig valamennyi EGT-államban és Svájcban szerzett, az adott ország nyugdíjbiztosítási szerve által igazolt szolgálati idő összeszámításával, a magyar szolgálati idő és az összes szolgálati idő arányában (arányos ellátás).

A független és az arányos ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű ellátás kerül megállapításra. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a független ellátásra való jogosultsággal, esetében kizárólag az arányos számításra kerül sor.

A magyar nyugellátás megállapítása során kizárólag a Magyarországon elért keresetek, jövedelmek vehetők figyelembe.

Ha az ellátás megállapításának kezdő időpontja a kilépés utáni, a kérelem elbírálása kizárólag a magyar jogszabályok alapján történik.

Lényeges változás, hogy az ellátásra való jogosultság megállapítása során az Egyesült Királyságban szerzett szolgálati idő kizárólag a kilépés napjáig vehető figyelembe. Az ellátás megállapítása során ebben az esetben is kettős számítást kell végezni, és a független, valamint az arányos ellátás közül a kedvezőbb, azaz a magasabb összegű kerül megállapításra.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a független ellátásra való jogosultsággal, esetében kizárólag az arányos kiszámítására kerül sor.

Az ellátás folyósítása

A kilépés időpontja előtti kezdő időponttól megállapított ellátások kifizetésére az alábbiak szerint kerülhet sor:

postai kézbesítés útján vagy belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen, belföldi meghatalmazott részére is);

EGT-állam területén élők részére az EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen);

Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére a szerződő államban jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (az egyezményben részes, másik államban vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli);

az Egyesült Királyságban élők részére az Egyesült Királyságban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen).

A kilépés időpontja utáni kezdő időponttól megállapított ellátások kifizetésére az alábbiak szerint kerülhet sor:

postai kézbesítés útján vagy belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen, belföldi meghatalmazott részére is);

EGT-állam területén élők részére az EGT-államban lévő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen); vagy

Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére a szerződő államban jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (az egyezményben részes, másik államban vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli).

Utóbbi esetben (a kilépés időpontja utáni kezdő időponttól történő megállapítás) lényeges változás, hogy a magyar ellátás kifizetésére közvetlenül az Egyesült Királyságban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára nem kerülhet sor abban az esetben sem, ha az érintett az Egyesült Királyságban él. 

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 

Rendezett kilépés

Rendezett kilépés esetén a jelenleg alkalmazott szabályozás marad hatályban 2020. december 31-ig, tehát az ellátás megállapítása is a kilépést megelőző szabályok alapján történik.

A brit kilépést megelőzően ellátást – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendeletek) alapján – abban az esetben, ha a kérelmező csak magyar és brit biztosítási idővel rendelkezik, annak az országnak az illetékes intézménye állapít meg, amely biztosítási rendszerének hatálya alá az érintett személy a rokkantsághoz vezető keresőképtelenség bekövetkeztekor tartozott. Ebből következik, hogy az ellátások mindkét ország részéről történő egyidejű megállapítására nincs lehetőség. Az ellátást megállapító ország viszont szükség esetén figyelembe veszi a másik országban megszerzett biztosítási időket is.

Az ellátások folyósításának szabályai megegyeznek a nyugellátásokra vonatkozóan az előző pontban ismertetett szabályokkal. 

Rendezetlen kilépés

A brit kilépés időpontjában folyamatban lévő azon ügyekben, amelyekben az ellátásra való jogosultság kezdő időpontja a kilépés időpontja előtti, és az uniós rendeletek szabályai szerint a brit fél lenne köteles ellátást megállapítani a saját szabályai alapján (szükség esetén magyar biztosítási idők beszámításával), a kilépés előtti szabályok szerint történik a jogosultság elbírálása/megállapítása, valamint az ellátás folyósítása a jogosultság fennállásáig. Ugyanez a helyzet akkor, ha az ellátás megállapítására magyar illetékesség állapítható meg (esetleg brit idők figyelembevételével), azaz a kilépés előtti szabályok alkalmazására kerül sor.

Rendezetlen kilépés esetén, amennyiben az ellátásra való jogosultság kezdő időpontja a brit kilépés időpontját követő időpontra esik, akkor a brit biztosítási idők figyelembevétele az alábbiak szerint történhet:

­ Amennyiben a magyar ellátásra való jogosultság csak a brit biztosítási idők figyelembevételével állapítható meg, a magyar és az összes (magyar és brit) biztosítási idők aránya alapján történik az ellátás megállapítása.

­ Amennyiben a kérelmező rendelkezik a vonatkozó magyar jogszabályban előírt biztosítási idővel, azaz a jogosultság megállapításához nincs szükség a brit biztosítási idők figyelembevételére, az ellátást nemzetközi elemet nem tartalmazó magyar ellátásként, a hatályos nemzeti szabályok szerint kell megállapítani.

Rendezetlen kilépés esetén a kilépést követően indult ügyekben az ellátás megállapításához szükséges biztosítási időbe csak azokat az Egyesült Királyságban szerzett biztosítási időszakokat lehet beszámítani, amelyeket a kérelmező a kilépés időpontjáig szerzett. A kilépést követően szerzett biztosítási időt sem a jogosultsághoz, sem az ellátás összegének megállapításához beszámítani nem lehet.

Az ellátások folyósításának szabályai megegyeznek a nyugellátásokra vonatkozóan az előző pontban ismertetett szabályokkal. 

Családtámogatási ellátások 

Rendezett kilépés

Az Egyesült Királyság Európai Unióból megállapodással történő kilépése esetén a családtámogatási ellátások megállapítása és folyósítása tekintetében nem várható változás. Amennyiben a családi ellátásokkal kapcsolatos ügyekben az Egyesült Királyság érintettsége is felmerül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendeletek) továbbra is alkalmazni kell. Az uniós rendeletek jelölik ki azt – az ügyben érintett – országot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját nemzeti jogszabályai alapján.

Az Egyesült Királyságban és Magyarországon a családi ellátások fajtái eltérőek, azonban a brit és a magyar családi ellátásokat az uniós rendeletek alkalmazása során együttesen kell figyelembe venni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam (jelen esetben az Egyesült Királyság és Magyarország) teljes összegű családi ellátást nem fizethet. Magyar vonatkozásban az uniós rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő támogatás (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermekgondozási díj (GYED).

A tekintetben, hogy melyik ország elsődleges kötelessége a családi ellátás folyósítása, az úgynevezett elsőbbségi szabályokat kell alkalmazni. Elsődlegesen az az állam felelős, ahol a szülő dolgozik (vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll). Amennyiben a szülők mindkét országban rendelkeznek munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, az az ország felelős, ahol a gyermek(ek) él(nek), feltéve, hogy az egyik szülő az adott országban dolgozik.

Ha az elsődlegesen felelős országban járó ellátások összege alacsonyabb, mint amennyire a szülő a másodlagos országban jogosult lenne, a másodlagos ország a két ellátás különbözetét kiegészítés formájában kifizeti. 

Rendezetlen kilépés

Az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül, így ezen időponttól kezdődően az uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.

A kilépés időpontjáig  az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseit az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:

A kilépés időpontja előtti kezdő időponttól megállapított családtámogatási ellátásra való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépés időpontját követően is alkalmazni kell. 

A kilépés időpontja után a Magyarországon élő (lakóhellyel rendelkező) gyermekre tekintettel abban az esetben is megállapítható családtámogatási ellátás (az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén), ha ugyanezen gyermek után a kilépési időpontot megelőzően az uniós rendeletek alapján az Egyesült Királyságban családi ellátás került megállapításra és folyósításra. A családtámogatási ellátás legkorábban a kilépés időpontját követő naptól kérelmezhető. 

A 2019. december 31-ig benyújtott kérelmek esetében a visszamenőleg igényérvényesítésre nyitva álló 2 hónapos határidőt nem kell alkalmazni, a családtámogatási ellátás ebben az esetben legfeljebb a kilépés időpontjáig visszamenőleg is megállapítható. A 2019. december 31-ét követően benyújtott kérelmek esetében már alkalmazni kell a két hónapos visszamenőleges igényérvényesítési határidőt. A kérelmet az igénylő a kormányablakoknál, illetőleg a járási hivatalok vagy a fővárosi/megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain nyújthatja be. A kérelem ügyfélkapus regisztrációt követően elektronikusan is benyújtható (https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/).

Egészségbiztosítás pénzbeli (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) és természetbeni ellátásai

Rendezett kilépés

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: uniós rendeletek) 2020. december 31-ig továbbra is alkalmazandó, így a kilépés miatt a jogosultságok megállapítása tekintetében változás nem történik. 

A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek az Egyesült Királyságban továbbra is a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat, ugyanúgy, mint az EGT bármely tagállamában. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai Egészségbiztosítási Kártyával igazolható.

Rendezett brit kilépés esetén a természetbeni ellátások teljes körére, illetve a tervezett gyógykezelésre kiadott jogosultság igazolások (A1, S1, S2, S3 jelű uniós nyomtatványok) használata a két ország vonatkozásában a kilépés után is érvényben marad.

Rendezetlen kilépés

A kilépés időpontjáig az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni.

A kilépés időpontja előtti kezdő időponttól megállapított, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépés időpontját követően is alkalmazni kell. 

Amennyiben a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra az uniós rendeletek szerint van lehetőség. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében a magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével állapíthatók meg az ellátások.

 A természetbeni ellátások teljes körére, illetve a tervezett gyógykezelésre kiadott jogosultság igazolások (A1, S1, S2, S3 jelű uniós nyomtatványok) érvényességi idejük lejártáig, de legkésőbb 2020. december 31-ig érvényesek.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének előfeltétele, hogy a természetes személy megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. E szabály alkalmazásakor rendezetlen kilépés esetére is biztosítjuk, hogy az Egyesült Királyság területén létesített lakó-, tartózkodási helyet is figyelembe kell venni.

Rendezetlen kilépés esetén Nagy-Britannia harmadik államnak minősül, tekintettel arra, hogy nem tagja az EU-nak és Magyarország vonatkozásában nem áll fenn szociális biztonsági megállapodás. Ezért párhuzamos munkavégzés esetén létrejöhet kettős biztosítás és járulékfizetési kötelezettség. Kiküldetések esetén a magyar társadalombiztosítás szabályai irányadóak.