Molnár Balázs európai igazgató (Európai Uniós Politikák Kialakításáért és Koordinációjárt Felelős Államtitkárság) 2018. október 3-án megbeszélést folytatott David Brozinaszlovén európai igazgatóval Bledben. A tárgyaláson a felek többek között a Brexit, az Unió többéves pénzügyi kerete, a balkáni bővítés, a migráció, valamint a magyar és lengyel jogállamiság tárgyában egyeztették Magyarország és Szlovénia álláspontjait.

ME


A tárgyaláson Molnár Balázs felhívta partnere figyelmét arra, hogy az elsődleges cél továbbra is az illegális migrációs beáramlás megállítása kell, hogy legyen a regionális kikötői platformok mielőbbi észak-afrikai létrehozásával, valamint a földközi tengeri mentőhajók visszafordítása révén. Meg kell akadályoznunk a kötelező relokáció napirenden tartását. Egyiptom mellett Tunéziát is meg kell győznünk arról, hogy tegye lehetővé a területén a hotspotok létrehozását, ezáltal esély nyílhat arra, hogy Líbiai is nyitottá váljon a kikötő platformok létesítésére. 

Molnár Balázs ismertette, hogy a migrációs válság csúcsán 8.000 fővel védtük a déli határainkat. Nem a nemzeti hatáskörök FRONTEX irányába történő elvonására van szükség, hanem a határvédelemterén tett tagállami erőfeszítések nagyobb fokú pénzügyi támogatására, melynek a következő pénzügyi ciklusban is meg kell jelennie. 

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése kapcsán Molnár Balázs hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélküli kilépés egyik félnek sem lehet az érdeke, így folytatni kell a tárgyalásokat a britekkel. Magyarország a minél szorosabb kapcsolatok fenntartására törekszik az Egyesült Királyság távozását követően is.


A Többéves Pénzügyi Keret (MFF) esetében Molnár Balázs szerint a Bizottságnak nem sikerült eltalálnia a megfelelő egyensúlyt az új kihívások és a hagyományos politikák között. A magyar kohéziós és agrártámogatási allokációk drasztikus csökkentése, valamint a felhasználási szabályok szigorodása miatt a javaslatot jelentősen javítani kell ahhoz, hogy azt támogatni tudjuk.


Molnár Balázs hangsúlyozta, hogy a Sargentini jelentés alaptalan vádakat, lezárt ügyeket tartalmaz. Elfogadásának körülményei ellentmondanak a Szerződéseknek, így Magyarország az Európai Unió Bíróságához fordul a kérdésében.

A tárgyaló felek egyetértettek azzal, hogy a Juncker bizottság szakított a szerződések őre szereppel és egyre inkább politikai szereplővé vált, felborítva ezzel az intézményközi egyensúlyt.


A Spitzenkandidaten mechanizmus automatikus érvényesülését az Európai Tanács szerepének formalizálása miatt Magyarország sem támogatja.


(Miniszterelnökség)