Schmitt Pál Péter uniós koordinációért felelős helyettes államtitkár Rigában tárgyalt az európai uniós együttműködési lehetőségekről lett kormányzati tisztviselőkkel és parlamenti képviselőkkel.

A  két ország között egyetértés van az EU jövőjéről szóló vitában abban, hogy a versenyképesség, a konvergencia, a bevándorlás és a biztonság kérdését tekintik elsődlegesnek.

A magyar és a lett kormány további területeken is hasonlóan gondolkodik az Uniót érintő kérdésekben. Úgy vélik, hogy az uniós támogatások nem adományok, hanem a gazdasági felzárkózás és a belső piac velejárói, amelyekből a nyugat-európai országok is profitálnak. Ebből adódóan a balti állam is a kohéziós és a mezőgazdasági források megőrzését hangsúlyozza a 2021-2027-es költségvetési ciklusban.

A magyar kormány szoros együttműködésre törekszik Lettországgal az európai integráció eredeti értékeinek és alappilléreinek megőrzése érdekében, mint a munkavállalók szabad mozgása, az uniós belső piac és a schengeni rendszer.

A két ország egyetért abban, hogy ezek az eredmények mára veszélybe kerültek a nyugat-európai protekcionista érdekek miatt, eközben az Unióhoz később csatlakozott közép- és kelet-európai  tagállamok – így Lettország és Magyarország – azok, amelyek védik azokat.


Az EU külső határvédelmének megerősítését és az ellenőrizetlen bevándorlás megfékezését mindkét ország támogatja, a kötelező kvótákat pedig elutasítják.

A bevándorlást illetően Magyarország mellett Lettország is azon kilenc uniós tagállam között van, amelyek nem támogatták az ENSZ globális migrációs megállapodását. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezzel kapcsolatban tájékoztatta tárgyalópartnereit, hogy a magyar kormány egy olyan erős Európai Unióban érdekelt, amelynek intézményei nem akarják ráerőltetni az akaratukat azokra az országokra, amelyek eltérően gondolkodnak az EU jövőjéről és a migrációról.

(Miniszterelnökség)