Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörébe tartozó politikák

Megosztott hatáskörök ügyében a tagállamok mindaddig élhetnek szabályozási jogukkal, amíg az Európai Unió nem gyakorolta hatáskörét. Amennyiben az Unió az adott területen jogot alkot, a tagállamok elvesztik szabályozási jogukat olyan mértékben, amilyen mértékben az Unió jogot alkotott. Az Unió azonban visszaadhatja a szabályozási hatáskört a tagállamoknak, ez esetben feléled jogalkotási joguk.

Adópolitika

Uniós adóügyekben jelenleg négy fő dossziéban folynak egyeztetések:

1.      Digitális adózás

A digitális cégek és az általuk nyújtott szolgáltatások elterjedése alapvetően befolyásolja a pénzügyi szektor működését. Tekintettel arra, hogy számos nagy külföldi vállalat van jelen Európában, a közeljövő nagy kihívása e cégek Európán belüli térnyerésének kezelése lesz. Kézenfekvő válasznak az ezekre a cégekre vonatkozó digitális adó bevezetése tűnik. Az EU szintű digitális adózás témája a tallinni, 2017. szeptemberi informális Gazdasági és Pénzügyi Tanácson merült fel és azóta kiemelt napirendi pontként szerepel az EU agendáján. 

Ennek érdekében az Európai Bizottság javaslatot dolgozott ki, melyet 2018. március 21-én hozott nyilvánosságra. A javaslatcsomag két irányelvből és egy ajánlásból áll. A tagállamok között – néhány ország kivételével - egyetértés van abban, hogy a digitális cégeket meg kell adóztatni, azonban ennek megvalósításáról eltérnek a vélemények.

Az Európai Unió munkájával párhuzamosan folyik a globális szintű munka az OECD keretében, amely a hosszú távú megoldás kidolgozását 2020-ra tervezi.

2.      Fordított adózás

A Bizottság 2016 decemberére javaslatot dolgozott ki a fordított adózásról, amely arra adott volna lehetőséget, hogy az áfarés tekintetében meghatározott feltételeket teljesítő tagállam 2022. június 30-ig a tízezer eurót meghaladó belföldi ügyleteire fordított adózást alkalmazzon. A javaslat tárgyalásai 2017 júniusában megrekedtek és azóta nem történt előrelépés a kérdésben.

3.      A közös társasági adóalap (CCTB)

A CCTB javaslat – melyet a Bizottság 2016. októberben publikált – egy uniós közös társasági adótörvény lenne, ideértve közös számviteli szabályokat is (adómérleg), amely teljes egészében kiváltaná a nemzeti társasági adószabályokat a hatálya alá tartozó nagyvállalkozások esetén. Emellett választhatóvá tenné a szabályok alkalmazását minden társasági adóalany számára. A javaslat többek között szabályozná az adózói kört (kinek választható és kinek kötelező), meghatározná a telephely fogalmát, az adóalapot és az azt csökkentő és növelő tételeket, valamint bevezetne adóelkerülés elleni szabályokat is.

4.      Áfa „gyors megoldások”

A 2016 őszi javaslat eredetileg a minősített adóalanyokra vonatkozó rendelkezéseket, a végleges áfa rendszer sarokpontjait, valamint a négy gyorsmegoldást tartalmazta, amelyek a következő területeket érintették:

·         vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés;

·         láncügyletekre vonatkozó szabályozás;

·         Közösségen belüli adómentes értékesítés tartalmi feltételei;

·         Közösségen belüli ügyletekre vonatkozóan a kiszállítás igazolása.

A javaslatba az utolsó pillanatban hat tagállam kezdeményezésére beemeltek egy új rendelkezést, az ún. költségmegosztó csoportok kapcsán. Az eredeti javaslatban szereplő négy gyorsmegoldási javaslatot minden tagállam támogatta, míg az utólag bekerült ötödik elem megosztotta az országokat, így 2018. júniusig nem sikerült kompromisszumot elérni a kérdésben.