Szellemi tulajdonjog

A Brexitet követően a szellemi tulajdonra alkalmazandó szabályok
2021. január 1-jétől

 

Szabadalmak

A szabadalmi jog területén a Brexit nem érinti majd a „klasszikus” európai szabadalmakat, mivel azokat nemzetközi szerződés, nevezetesen az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján az Európai Szabadalmi Hivatal központosított eljárásban adja meg, az Egyesült Királyság (UK) pedig az Európai Szabadalmi Szervezetnek az Európai Unióból (EU) való kilépését követően is részese marad.

A gyógyszertermékekre és a növényvédő szerekre szerezhető kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal (SPC, amely a szabadalmi oltalom időtartamát hosszabbítja meg legfeljebb 5 évvel a forgalomba hozatali engedélyezés időigénye miatt a piacon való jelenlétből kieső idő kompenzációjaként) kapcsolatos oltalmi rendszer szabályait jelenleg egy (az EGT tagállamaira kiterjedő hatályú) uniós rendelet szabályozza azzal, hogy a tanúsítványok megadásáról – az egyes tagállamok területére nézve külön-külön – a nemzeti szabadalmi hivatalok döntenek.

 

2021. január 1-jét követően a UK területén működő vállalkozások számára továbbra is elérhető lesz az SPC rendszer a többi EU-tagállamban. UK lényegében fenntartja az SPC jelenlegi jogi kereteit, az SPC európai uniós szabályainak nemzeti jogszabályba történő átültetésével, így biztosítva, hogy továbbra is lehessen igényelni UK terültére kiterjedő SPC-t.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által megadott engedélyek 2021. január 1-jén átalakulnak azzal egyenértékű UK engedélyekké. Amennyiben az EMA által megadott engedély szolgál az SPC alapjául, előfordulhat, hogy az átalakulással kapcsolatos információk szolgáltatására lesz szükség a zökkenőmentes átállás és az új engedély adminisztrálása érdekében. Ez az SPC érvényességét nem érinti.

A folyamatban lévő SPC kérelmek elbírálására a kérelem beadásának időpontjában hatályos szabályok alapján kerül sor, új kérelmet nem kell benyújtani. A már megadott, de még hatályba nem lépett SPC-k az eredeti szabályok szerint fognak hatályba lépni az eredeti szabadalmi oltalom lejártakor.  

Növényfajták

Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás UK területére nézve is oltalmat kíván szerezni növényfajtákra, egy külön eljárás megindításának keretében a nemzeti utat kell igénybe vennie.

A Kilépési Megállapodás értelmében UK a hatályban lévő közösségi növényfajta-oltalmakat UK tekintetében automatikusan nemzeti oltalmakká alakítja, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül. Az átalakított UK nemzeti oltalom megőrzi a közösségi növényfajta-oltalom bejelentési, illetve elsőbbségi napját is.

UK által nemzeti oltalommá alakított közösségi növényfajta-oltalom ideje megegyezik az átalakított oltalom – lejáratig hátralévő – oltalmi idejével.

Védjegyek

Az egyes tagállamok területén oltalom alatt álló nemzeti védjegyek mellett az EU egész területére kiterjedő hatályú európai uniós védjegyek (korábbi elnevezésük szerint közösségi védjegyek) szerezhetők, amelyeket egy uniós ügynökség, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) lajstromoz.

Azoknak az európai uniós védjegyeknek az oltalma, amelyeknek a bejelentésére a Brexit időpontját követően kerül sor, értelemszerűen UK területére nem fog kiterjedni. Ebből következik, hogy UK kilépését követően a magyar vállalkozásoknak UK-ben külön kell majd védjegyoltalmat igényelniük (ez történhet nemzeti vagy nemzetközi úton).

A Kilépési Megállapodás értelmében UK a Brexit időpontjában oltalom alatt álló európai uniós védjegyeket, valamint az EU-t megjelölő nemzetközi védjegyeket automatikusan nemzeti védjeggyé alakítja, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül. Az így átalakított UK nemzeti védjegyek megőrzik az érintett európai uniós védjegy bejelentési, elsőbbségi, illetve szenioritásának napját is. UK által nemzeti védjeggyé alakított európai uniós védjegyek oltalmi ideje megegyezik az átalakított európai uniós védjegy (a lejáratig hátralévő) oltalmi idejével, és megújítása esedékességének napja is annak lejárati napjához igazodik.

Az olyan európai uniós védjegybejelentések tekintetében, amelyek már elismert bejelentési nappal rendelkeznek, a bejelentők  a 2021. január 1-jét követő kilenc hónapon belül jogosultak arra, hogy az „eredeti” bejelentés bejelentési napját, elsőbbségét, illetve szenioritását megtartva, UK-ben nemzeti védjegybejelentési kérelmet nyújtsanak be.

Formatervezési minták

A lajstromozott közösségi formatervezési minták tekintetében hasonló a helyzet, mint az európai uniós védjegyek esetében. Amennyiben a Brexitet követően egy vállalkozás UK területére nézve is oltalmat kíván szerezni formatervezési mintájára, az uniós bejelentés megtétele nem lesz elegendő: egy külön eljárás megindításának keretében vagy nemzeti mintaoltalmi bejelentést kell tennie UK-ben vagy a nemzetközi utat (Hágai rendszer) kell igénybe vennie.

A 2020. december 31. napján oltalom alatt álló – illetve halasztott közzététel esetén közzétett – minta automatikusan, minden további kérelem, vizsgálat és díjfizetés szükségessége nélkül részesül UK nemzeti mintaoltalomban. Ez azt is jelenti, hogy a UK nemzeti mintaoltalommá alakított jog megőrzi a közösségi formatervezési minta bejelentési, illetve elsőbbségi napját is.

A UK nemzeti mintaoltalommá alakított közösségi mintaoltalom oltalmi ideje az átalakított közösségi mintaoltalom – lejáratig hátralévő – oltalmi idejével egyezik meg, és megújítása esedékességének napja is annak lejárati idejéhez igazodik.

Az olyan közösségi formatervezési-mintaoltalmi bejelentések tekintetében, amelyek a kilépés napján már elismert bejelentési nappal rendelkeznek, a bejelentők 2021. január 1-jét követő kilenc hónapon belül jogosultak arra, hogy az „eredeti” bejelentés bejelentési napját és elsőbbségét megtartva, UK-ben nemzeti bejelentési kérelmet nyújtsanak be.

A lajstromozás nélkül oltalom alatt álló közösségi formatervezési minták tekintetében UK garantálja, hogy azon mintaoltalmak számára, amelyek tekintetében az oltalom az átmeneti időszak utolsó napján már fennállt, UK joga alapján a közösségi formatervezési mintákról szóló rendeletben meghatározott oltalommal megegyező terjedelmű, ipso iure oltalmat biztosít.

Földrajzi árujelzők

A Kilépési Megállapodás szerint a jelenleg uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők oltalmát 2021. január 1-jétől külön adminisztratív eljárás nélkül biztosítani kell az Egyesült Királyság területén.

2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság saját földrajziárujelző-rendszert alakít ki, amely megfelel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által előírt kötelezettségeinek.

Az új rendszer működtetéséért felelős szerv  a DEFRA (Department for Environment, Food and Rural Affairs) , amely vezeti az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők lajstromát, valamint feldolgozza az új bejelentéseket.

Az Egyesült Királyság földrajziárujelző-oltalmi rendszere az élelmiszerek, mezőgazdasági termékek és italok (beleértve a sört, cidert és körtebort), szeszes italok, borok és ízesített borászati termékeket fogja oltalomban részesíteni az alábbi megjelölésekkel:

Az Egyesült Királyság jelenleg uniós oltalom alatt álló termékeinek oltalma 2021. január 1-jét követően is fenn fog állni. Azoknak a termékeknek az oltalma, amelyeket az ír szigeten bárhol előállítanak, továbbra is teljeskörűen fennmarad az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban egyaránt (pl. Irish Whiskey, Irish Cream).

Az új bejelentésekre 2021. január 1-jétől párhuzamosan alkalmazandóak az Egyesült Királyság szabályai (amennyiben az Egyesült Királyságban szeretnénk oltalmat) és az Európai Unió szabályai (Európai Unióra és Észak-Írországra kiterjedő hatállyal). A brit termelők termékeinek vonatkozásában kizárólag akkor lehet uniós oltalmat igényelni, ha az Egyesült Királyság szabályai szerint már oltalom alatt áll az adott termék. Az észak-ír termelők termékeinek nem kell uniós oltalom alatt állni ahhoz, hogy az Egyesült Királyság rendszere szerinti oltalmat lehessen igényelni. A DEFRA honlapján további információk kerülnek közzétételre az átmeneti időszak végén a részletes teendőkről a különböző eljárások során.

Az Egyesült Királyság új földrajzi árujelző logóit 2021. január 1-jétől lehet használni:

                      

A 2021. január 1-jét megelőzően oltalmazott földrajzi árujelzővel rendelkező, Egyesült Királyságban előállított vagy árusított termékek előállítóinak és kereskedőinek 2024. január 1-jéig kell megváltoztatni a csomagolásokat és marketing anyagokat, amelyek a határidő elteltét követően az új logókkal vehetnek részt a kereskedelmi forgalomban. A 2021. január 1-jét követően oltalomban részesített termékek esetében nincs ilyen átmeneti időszak, azok csomagolásain és a marketing anyagokban kizárólag az új logók használhatók. Az uniós oltalom alatt álló termékeken továbbra is használható az uniós logó az Egyesült Királyság piacán, 2024. január 1-jétől mindenképpen kiegészítve az Egyesült Királyság logójával.

Az észak-ír termelők és kereskedők uniós földrajzi árujelző oltalommal védett termékeivel kapcsolatban kötelező lesz az uniós logó használata, ha a termék részt vesz a kereskedelmi forgalomban Észak-Írország területén. Amennyiben ezek a termékek az Egyesült Királyság rendszere alapján részesülnek oltalomban, opcionálisan használható az Egyesült Királyság logója.

A borok és szeszes italok földrajzi jelzései esetében a logók használata továbbra is opcionális marad.

Az Egyesült Királyság uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzői 2021. január 1-jét követően is uniós oltalomban fognak részesülni.

Azon termékek földrajzi árujelzőinek oltalma 2021. január 1-jét követően is fennmarad, amelyek jelenleg:

Szerzői jogok

A szabályozási környezetet nagyban meghatározzák a szerzői jog védelmére kötött nemzetközi szerződések (pl. Berni Uniós Egyezmény, WIPO Szerzői Jogi Szerződés), amelyek részes tagállamokként egyaránt kötelezik UK-t és Magyarországot is bizonyos minimumfeltételek biztosítására. Így elmondható, hogy a magyar szerzői jogosultak művei UK-ben, a brit jogosultak művei pedig Magyarországon a továbbiakban is védelmet élveznek majd.

Az uniós Műhold és Kábel Irányelv lehetővé teszi, hogy a szerzői művek EGT tagállamok közötti műholdas műsorsugárzása esetén csak a származási tagállamban szükséges a szerzői jog jogosultjának engedélyét beszerezni. 2021. január 1-jétől – az adott EGT tagállam szabályozásától függően – előfordulhat, hogy a UK műsorszolgáltatóknak külön engedélyeket kell beszerezni azon országok tekintetében, ahol a műsort sugározni kívánják. UK-ben továbbra is bármely országból érkező műsorsugárzás esetében érvényesül a származási alapelv.

A vezetékes továbbközvetítés esetében UK kötelező közös jogkezelést alkalmazott a UK-n belüli és az EGT tagállamaiba irányuló közvetítések esetében is. A UK-ból az EGT-be irányuló közvetítések esetében 2021. január 1-től ez nem érvényes, így az érintett jogosultaknak egyedi engedélyek beszerzése válhat szükségessé.

Az Adatbázis Irányelv rendelkezéseinek megfelelően UK-ben vagy az EGT területén (függetlenül attól, hogy a jogosult UK vagy az EGT tagállamok valamelyikének állampolgára vagy vállalkozása) már sui generis védelemben részesülő adatbázisokkal kapcsolatos jogok 2021. január 1-jét követően is megmaradnak a Kilépési Megállapodás rendelkezéseinek értelmében. A 2021. január 1-jét követően létrehozott adatbázisok tekintetében a UK jogosultakat megillető védelem nem fog kiterjedni az EGT területére.

A zenemű az egyetlen olyan műtípus, amelyek esetében az uniós jog előírja a több tagállam területére kiterjedő felhasználásoknak közös jogkezelő szervezetek általi engedélyezését. A jogosultaknak a zeneműveik online felhasználása kapcsán elég csak egy tagállam közös jogkezelő szervezetét megbízniuk a jogaik kezelésével, amely a felhasználók számára az EGT területére kiterjedő felhasználási engedélyt ad ki. 2021. január 1-jétől ez az uniós rendelet nem lesz alkalmazandó UK tekintetében, így az uniós jog alapján az EGT közös jogkezelő szervezetei nem lesznek kötelesek a UK jogosultak képviseletére (az adott tagállam nemzeti jogát kell alkalmazni). UK közös jogkezelő szervezetek meglévő kötelezettségei 2021. január 1-jét követően is fennmaradnak (az adott szerződésnek megfelelő tartalommal).

Az uniós Hordozhatósági Rendelet lehetővé teszi az EGT teljes területén a fogyasztóik számára, hogy rövid idejű külföldi tartózkodásuk során úgy férjenek hozzá az általuk előfizetett online tartalomszolgáltatásaikhoz (pl.: video-on-demand streaming szolgáltatások, mint a HBOGo, Amazon Prime, Netflix, zenei online szolgáltatások mint a Spotify), mintha azokat a saját tagállamukban használnák. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendelet alapján az online tartalomszolgáltatók kötelesek a Magyarországon elérhető online szolgáltatásukat a magyar fogyasztó számára a többi EGT tagállamban is elérhetővé tenni korlátozott idejű tartózkodás esetében (pl. nyaralás, üzleti út). A Hordozhatósági Rendelet visszavonásra kerül a UK-ben, így az online tartalomszolgáltatóknak a továbbiakban nem kell kiterjeszteniük szolgáltatásukat a UK-beli fogyasztókra, amennyiben azok az EGT országaiban járnak és fordítva, a szolgáltatók általános szerződési feltételein fog múlni a hozzáférés.

Az árva művekre vonatkozó uniós szabályozást UK eltörli, így 2021. január 1-től az árva művekre vonatkozó speciális rezsim nem vonatkozik a UK területén lévő kulturális és örökségvédelmi intézményekre. Ennek megfelelően az ottani intézmények január 1-ig kötelesek eltávolítani az addig ezen rezsim alapján online nyilvánossá tett műveket és visszahelyezésük érdekében a megfelelő engedélyekért folyamodni. UK saját árva mű engedélyezési rezsimet vezet be, amely az EUIPO-tól függetlenül fog működni.

A Marrákesi Szerződés alapján az EU tagországai között rendelettel szabályozott, a hozzáférhető formátumú példányok határon átnyúló cseréjét érintheti a Brexit, mivel UK egyelőre csak az EU tagság révén tagja a Szerződésnek. UK területén ugyanakkor folytonosan biztosítva lesznek a vakok és látáskárosultak javára elfogadott rendelkezések.

Menü

Főoldal

Navigáció