Az uniós ügyek magyarországi kormányzati koordinációja

Az európai uniós koordináció az adott tagállam uniós hatáskörbe tartozó ügyeinek belső koordinációs rendjét jelenti, amelynek szervezeti, hatásköri és eljárási szabályozását tartalmazza. Ennek megvalósítására nincs egységes uniós modell, az Európai Unió azt azonban minden tagállamtól elvárja, hogy megfelelő és átlátható rendje legyen az uniós döntéshozatalban való tagállami részvételnek. 

 

A 2014-től kezdődő kormányzati ciklus a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá helyezte az európai uniós ügyek koordinációját, amely 2018-tól újból megerősítést nyert. A kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet az európai uniós ügyek koordinációját a Miniszterelnökséget vezető miniszterre bízza és egy fontos új intézményt vezet be az európai uniós ügyek hazai kezelésében: a Kormány havonta tematikus, európai uniós üléseket tart, amelyek előkészítése szintén a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata. Ő felel az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályok előkészítéséért, az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséért, továbbá javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájának fő irányaira, irányítja az európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését, és javaslatot tesz az európai uniós tematikájú kormányülések napirendjére, előkészíti az uniós vonatkozású kormányüléseket és azok napirendjén szereplő előterjesztéseket.

 

Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolása tárcaközi koordinációt igényel. Az ebben résztvevő szerv a Kormány, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az általa vezetett európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet, a közigazgatási államtitkári értekezlet, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB), valamint az EKTB szakértői csoportjai.

 

Az EKTB általános feladata az európai uniós ügyek kormányzati koordinációja, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok szakmai előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése és összehangolása. Az EKTB államtitkári szintű ülése készíti elő az európai uniós kormányüléseket. Az EKTB elnöke a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. 

 

Az Országgyűlés a Kormány tevékenységét az Európai Unióban kétféleképpen ellenőrizheti. Egyrészről az egyeztetési eljárás keretében, amelynek célja, hogy az Országgyűlés is állást foglalhasson arról, hogy a magyar álláspont milyen tartalommal jelenjen meg az Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában. A végrehajtó hatalom uniós tevékenységének másik ellenőrzési formája a Kormány tájékoztatási kötelezettsége az Országgyűlés, és ezáltal a nyilvánosság irányába. A Kormány és az Országgyűlés közötti egyeztetési eljárás jogszabályi hátterét az Alaptörvény 19. cikke, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 63–68. §-a, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 140. §-a határozzák meg. A Kormány tájékoztatási kötelezettségéről az Ogytv. 2. § (2) bekezdés d) pontja és 69–70. §-ai rendelkeznek.

Menü

Főoldal

Navigáció