A Magyarország és az Egyesült Királyság közötti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alakulásáról az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése esetén

Az Egyesült Királyság az Európai Unióból történt kilépése következtében az Európai Unión kívüli „harmadik ország”-gá vált, a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között 2020. december 30-án létrejött a kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), amely az Európai Unió által kötött, olyan nemzetközi szerződés, amely az uniós jog részét képezi. E nemzetközi szerződés Magyarországon az uniós jog részeként, belső jogként érvényesül, és közvetlen hatállyal rendelkezik. Kapcsolódó gyakorlatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az uniós jog mint belső jog nem illeszkedik bele a hazai jogforrási hierarchiába, hanem az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs alapján kötelezően alkalmazandó jogszabályösszesség. [2/2019. (III. 5.) AB határozat, Indokolás 20. pontja].

A Megállapodás szövegét magyar nyelven az Európai Unió Hivatalos Lapja tartalmazza. A Megállapodás 2021. január 1-jén ideiglenesen alkalmazandóvá vált (lásd a FINPROV 11. cikk). 

Ennek megfelelően:

2021. január 1. után alkalmazandó szabályok

A Megállapodás szabályozza az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Királyság között a különböző szakterületeken folytatott együttműködést, többek között a bűnügyi együttműködés tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket; nevezetesen a III. része foglakozik a rendőrségi („bűnüldözési”) és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel.

A Megállapodás új keretet hoz létre a bűnüldözés, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés számára, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság a schengeni térségen kívüli, az Unióba nem tartozó államként nem rendelkezik majd azokkal az eszközökkel, mint korábban, azonban továbbra is szoros együttműködésre van szükség a nemzeti rendőrségek és igazságügyi hatóságok között.

A büntetőeljárás vagy szabadságvesztés büntetés miatt körözött személyek átadási eljárása az európai elfogatóparancs szabályait veszi alapul, ahhoz nagyon hasonló rendszert kialakítva.

A 2021. január 1. előtt kibocsátott európai elfogatóparancsok esetében, amennyiben az elfogás megtörtént 2021. január 1. előtt, még a vonatkozó uniós kerethatározat szabályai szerint, amennyiben 2021. január 1-jén vagy azt követően történik az elfogás, már e megállapodás szabályai szerint folytatják le az eljárást. A 2021. január 1. előtt kibocsátott európai elfogatóparancsok helyett nem kell az új formanyomtatvány szerinti elfogatóparancsot kibocsátani, akkor sem, ha az elfogásra 2021. január 1. után kerül sor.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei nem vesztik hatályukat, a megállapodás kiegészíti és megkönnyíti azok alkalmazását. Jogsegély ügyekben főszabály szerint magyar részről nincs kijelölt központi hatóság, azaz a magyar bíróságok, ügyészségek közvetlenül tartják a kapcsolatot az illetékes brit hatóságokkal. Kivételt képez a vagyontárgyak befagyasztás, illetve elkobzása iránti jogsegély, amelyek esetében a Legfőbb Ügyészség, illetve az Igazságügyi Minisztérium a kijelölt magyar központi hatóság.

Az elítélt személyek átszállítására 2021. január 1-től az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban, 1983. március 21-én kelt európai egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.


Az Egyesült Királyság tekintetében tehát az elfogatóparancs, befagyasztás, illetve elkobzás iráni megkeresés esetén a Megállapodás mellékletében foglalt - az alábbi linkekre kattintva letölthető - formanyomtatványokat kell alkalmazni:

Elfogatóparancs

Befagyatás és Elkobzás iránti megkeresés kérelme

 

Menü

Főoldal

Navigáció