Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt eredményezi, hogy az Egyesült Királyság EU-n kívüli „harmadik ország” lesz a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is. Az, hogy miképpen módosul a magyar–brit vonatkozású büntetőügyek intézése, attól függ, hogy a kilépés időpontjáig elfogadásra kerül-e a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: Kilépési megállapodás elérhetősége.)

Rendezett kilépés

A Kilépési megállapodás elfogadása esetén a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén is átmeneti időszak lép életbe, amely alatt az uniós büntetőjogi joganyag továbbra is alkalmazásra kerül az Egyesült Királyság vonatkozásában is. A Kilépési megállapodás rögzíti, hogy az átmeneti időszak lejártát követően a még folyamatban lévő ügyekben az együttműködés európai uniós eszközei milyen esetekben alkalmazhatóak. Ezek a részletes szabályok a Kilépési megállapodás V. címében találhatók, és a hatóságok és bíróságok számára részletezik, pontosan milyen jogi alapon intéződnek az átmeneti idővel érintett uniós büntetőügyek.

Ha az Egyesült Királyság a Kilépési megállapodás megkötésével lép ki az Európai Unióból, az Magyarország vonatkozásában a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén azt eredményezi, hogy a Kilépési megállapodásban lefektetett átmeneti időszak lejártát követően – a Kilépési megállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén a még folyamatban lévő ügyek kivételével – az uniós eszközök alkalmazhatósága megszűnik, az igazságügyi együttműködés a két ország viszonylatában az Európa Tanács, illetve az ENSZ keretében elfogadott nemzetközi egyezmények mentén folytatódik tovább.

A magyar belső jogban a jogsegélykérelmek előterjesztését és teljesítését a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény szabályozza.


Rendezetlen kilépés

Ha az Egyesült Királyság a Kilépési megállapodás életbe lépése nélkül lép ki az Európai Unióból, az Magyarország vonatkozásában a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén azt eredményezi, hogy a kilépés időpontját követően az uniós eszközök alkalmazhatósága megszűnik a két ország viszonylatában, az igazságügyi együttműködés az Európa Tanács, illetve az ENSZ keretében elfogadott nemzetközi egyezmények mentén folytatódik tovább, a hatóságok és bíróságok ezen egyezmények alapján folytatják a magyar-brit vonatkozású büntetőügyek intézését.

A magyar belső jogban a jogsegélykérelmek előterjesztését és teljesítését a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény szabályozza.