Az Általános Ügyek Tanácsa 2018. február 27-i ülésén a tagországok képviselői többek között a Lengyelországgal szemben kezdeményezett jogállamisági eljárást, a polgári konzultációról szóló francia javaslatot és az az Unió szociális dimenziójának mélyítését is megtárgyalták.

European Union

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Általános Ügyek Tanácsa mai brüsszeli ülésén felhívta a figyelmet, hogy a Bizottság által Lengyelországgal szemben kezdeményezett jogállamisági eljárás indokolatlan és jogilag megalapozatlan. Az államtitkár szerint a Bizottság célja az, hogy politikai nyomás alá helyezze Varsót, ezt azonban Magyarország a leghatározottabban elutasítja. Azzal, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben külön eljárást indított Lengyelországgal szemben, ismételten túllépi a hatáskörét, az uniós Szerződések értelmében ugyanis a brüsszeli testület nem egy politikai szerv, hanem az EU javaslattevő és végrehajtó intézménye. Magyarország véleménye szerint a Bizottság eljárásának nincs jogalapja, egyetlen országot sem lehet ilyen módon kiemelni, a jogállamisági párbeszéd egyetlen legitim fóruma a tagállamok 2014. decemberi egyhangú döntése értelmében az Általános Ügyek Tanácsa, ahol érvényesül az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció-mentesség elve, amelyek az Európai Bizottságot is kötik.

Az ülésen a francia európai ügyi miniszter felvetette Emmanuel Macron elnök polgári konzultációkról szóló kezdeményezését, amely kapcsán a francia elnök úgy fogalmazott, hogy 26 tagállam csatlakozott a kezdeményezéshez, nevesítve Magyarországot, mint az egyetlen kimaradó tagállamot. Takács Szabolcs hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy a francia kezdeményezés célja nem a tagállamok megosztása ott is, ahol nincs megosztottság. A francia fél részéről megfogalmazottak ugyanis erre utalnak. Takács Szabolcs szerint a francia kezdeményezéssel kapcsolatos magyar álláspont gyakorlatilag azonos számos más tagállam véleményével, ezért félrevezető politikai hangulatkeltésnek tekinthetők azok a hangok, amelyek Magyarországot, mint egyetlen kimaradó uniós államot említik, különösen úgy, hogy a francia javaslat részletei még nem is ismertek. Idézte a visegrádi országok idén január 26-i közös nyilatkozatukban világosan megfogalmazottakat, amely értelmében nyitottan állnak a javaslathoz, amennyiben az tiszteletben tartja a nemzeti gyakorlatokat. A magyar kormány eddig is támogatott minden konstruktív dialógust és vitát az Európai Unió jövőjéről, és ezután is azt szeretné, hogy az európai polgárok az őket valóban érdeklő kérdésekről szabadon nyilváníthassanak véleményt, aminek érdekében el kell kerülni a centralizálást és a túlzott bürokratizálást. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon 2010 óta az Európai Unióban is egyedülálló módon kialakult gyakorlata van annak, hogy az emberek véleményét a politika figyelembe vehesse, a kormány és az állampolgárok között rendszeres a konzultáció.

Az uniós miniszterek vitát folytattak az Unió szociális dimenziójának mélyítéséről is, amelynek kapcsán Takács Szabolcs aláhúzta: 2010 óta egy olyan sikeres modell működik Magyarországon, amely a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfia, ennek részeként a családpolitikai és az identitás koherenciájára és együtthatására épül. Ez olyan érték, amelynek megőrzéséhez ragaszkodunk, és nem kívánjuk azt feladni a brüsszeli javaslatok ellenére sem. Az államtitkár megjegyezte, hogy az Európai Unión belül a foglalkoztatás- és családpolitika tagállami hatáskörbe tartozik. Magyarország az EU versenyképességének erősítését tartja mindig szem előtt és ezért ellenzi, hogy az uniós gazdasági irányításban, így az európai szemeszter keretében a gazdasági és versenyképességi szempontok kárára elsődleges szerepet kapjanak a szociális szempontok. A szociális jogok európai pillére uniós szintű végrehajtásának módjáról az Európai Tanácsnak kell átfogó vitát folytatnia, ahol a tagállamok vezetői egyhangú döntést hozhatnak.

Miniszterelnökség