Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára 2017. március 16-án megbeszélést folytatott Karlheinz Kopffal, az osztrák parlament második elnökével.

Az államtitkár tájékoztatta osztrák partnerét a magyar Országgyűlés által március 7-én elfogadott jogi határzárral kapcsolatos változásokról: az új szabályok hatályba lépésétől kezdve a jogerősen lezárt menekültügyi eljárást követően csak azon személyek léphetnek be Magyarország területére, akik ténylegesen jogosultak a nemzetközi védelemre. Ezzel az új intézkedéssel hazánk garantálni tudja, hogy a schengeni belső határellenőrzés fenntartásában érdekelt Németország és Ausztria irányába Magyarországról senki nem távozik anélkül, hogy menedékkérelme ügyében jogerős elismerő döntés született volna. Magyarország ezért nem fogadja el, hogy ezen tagállamok továbbra is fenn kívánják tartani a schengeni térségen belül visszaállított ideiglenes határellenőrzést. Takács Szabolcs egyúttal biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy a jogi határzárat megteremtő új jogszabályok összhangban állnak a nemzetközi és az uniós joggal. 

Takács Szabolcs köszönetet mondott Karlheinz Kopfnak, amiért Ausztria a tavaly nyáron létrejött magyar-osztrák megállapodás alapján rendőri és katonai erőket biztosít hazánknak a külső határaink védelme megerősítése érdekében. Karlheinz Kopf egyetértett azzal, hogy a jelenlegi migrációs válság egyik kiváltó oka, hogy az Unió külső határainak védelméből fakadó kötelezettségeit nem minden tagállam teljesítette.  

Takács Szabolcs kijelentette, hogy a belső piac az EU egyik legnagyobb vívmánya, és az egyetlen eszköz arra, hogy biztosítsuk az Unió nemzetközi versenyképességét, ezért fontosnak tartjuk annak jelenlegi formájában történő fenntartását Bármely alapszabadság korlátozása a belső piac integritását veszélyeztetné, amely hozzájárulhat az EU dezintegrációjához. Egyetértettek abban, hogy a két ország hatóságainak együtt kell működni a csalások és visszaélések ellen, miközben a legálisan működő, versenyképes szolgáltatók és munkavállalók érvényesülését biztosítani kell. 

Az osztrák bér- és szociális dömping elleni törvény túlzott mértékű adminisztratív és aránytalan pénzügyi terheken ró a magyar szolgáltatásnyújtókra, legfőképpen a fuvarozókra.  Meggyőződésünk, hogy a magyar és közép-kelet-európai fuvarozó vállalatok kiszorítása a nyugat-európai piacról az áruellátási lánc  sérüléséhez, megemelkedett árakhoz és európai munkahelyek ezreinek elvesztéséhez vezetne. Mindez pedig hátrányos következményekkel járna a tagállamok, valamint az egész Unió versenyképességére nézve.

A magyar Kormány számára rendkívül fontos, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akik Ausztriában dolgoznak, fizetnek adót és járulékokat, ne érje hátrányos megkülönböztetés az osztrák munkavállalókkal történő összevetésben.