Magyarország vallja, és az uniós fórumokon következetesen képviseli, hogy a személyek szabad mozgása az európai integráció egyik legjelentősebb vívmánya, ezért a schengeni rendszer fenntartható működtetése közös érdek. Románia és Bulgária csatlakozása továbbra is kiemelt magyar prioritás. Magyarország uniós elnöksége után is meg kívánja őrizni aktivitását azzal a céllal, hogy a Tanács dönthessen a két ország teljes jogú schengeni tagságáról.

Valódi mozgásszabadság

Több mint negyedszázad telt el azóta, hogy a luxemburgi Schengen város mellett az Európai Gazdasági Közösség tíz tagjából öt – a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – 1985-ben megállapodott a közös határaikon való ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről, és megkötötte az erről szóló Schengeni Egyezményt. 1990. január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt is. A két megállapodás életbe lépése nyomán a schengeni térségben megszűnt a belső határellenőrzés, megteremtődtek a személyek valódi mozgásszabadságának a feltételei.

A schengeni térséghez Olaszország 1990-ben, Spanyolország és Portugália 1991-ben, Görögország 1992-ben, Ausztria 1995-ben, Dánia, Finnország és Svédország 1996-ban, a cseh, az észt, a lett, a litván, a máltai, a lengyel, a szlovén, a szlovák és a magyar fél 2007. december 21-én csatlakozott. A 22 EU-tagállam mellett három társult ország (Izland, Norvégia és Svájc) is csatlakozott a schengeni övezethez, amely ma már mintegy 400 millió európai polgár szabad mozgását teszi lehetővé.

Az Egyesült Királyság és Írország csak a rendőri együttműködésben vesz részt, és nem alkalmazza a Schengeni Egyezmény ama rendelkezéseit, amelyek a személyek szabad mozgását, a határellenőrzést és a vízumpolitikát érintik. Minisztereik az adott kérdésekben nem szavazhatnak a Tanács ülésein.

Változatlanul érvényes alapelvek

A több mint negyedszázada elindult folyamat alapelvei továbbra is érvényesek. Magyarország bízik abban, hogy a teljes jogú schengeni tagországok köre rövidesen újabb két országgal, Romániával és Bulgáriával bővül.

A magyar elnökség egyik komoly eredménye, hogy a tagállamok a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i ülésén kimondták, Románia és Bulgária megfelelően felkészült a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására, így valamennyi szükséges előfeltétel teljesült a határellenőrzések megszüntetéséről szóló tanácsi határozat meghozatalához. A technikai feltételek mellett azonban a schengeni bővítéshez politikai döntés is szükséges, amelyet a schengeni államok egyhangúan hozhatnak meg.

A schengeni övezet bővítését az ügyben konzultációs joggal rendelkező Európai Parlament is támogatta. Így a magyar elnökséget követő időszakra már csak a legutolsó lépés, a két ország teljes jogú taggá válása időpontjának meghatározása maradt. A Tanács által júniusban elfogadott következtetésekben (záródokumentumban) azt is rögzítették, hogy a kérdésre legkésőbb 2011 szeptemberében vissza kellett térni. Ez meg is történt, de nem született meg a politikai döntés a lengyel elnökség által javasolt lépcsőzetes – előbb légi és tengeri, majd belátható időn belül szárazföldi – határnyitásról.

Uniós és nemzetpolitikai érdek

Magyarország üdvözli a Bizottságnak a schengeni térség reformjáról kiadott, 2011. szeptember 16-i közleményét, mert az megerősíti: olyan intézkedésekre, mint a belső határokon történő ellenőrzések visszaállítása csak legvégső eszközként, szigorúan szabályozott keretek között, ideiglenes jelleggel és uniós hatáskörben kerülhet sor. A magyar álláspont lényege, hogy a schengeni rendszerben megvalósuló szabad mozgás az európai integráció egyik legjelentősebb vívmánya, ezért közös, uniós érdek annak fenntartható működtetése. A schengeni rendszer megőrzéséhez, fejlesztéséhez kiemelkedő nemzetpolitikai érdek is fűződik.

A schengeni rendszer reformjával kapcsolatos tagállami politikai törekvéseket a magyar elnökség eredményesen kezelte. A Bizottság 2011 májusában átfogó migrációs közleményt adott ki, amelynek egyik fontos eleme a schengeni rendszer megerősítése. Szeptemberben a Bizottság újabb közleményt adott ki, amely az úgynevezett schengeni értékelési mechanizmus átalakítása mellett azt javasolja, hogy teremtsék meg a belső határellenőrzés rendkívüli helyzetekben történő visszaállításának a lehetőségét.

Magyarország üdvözli, hogy a bizottsági dokumentum több ízben megerősíti a schengeni térségben való szabad mozgás kiemelt fontosságát. A közlemény kimondja, hogy a schengeni együttműködés alapjai továbbra is szilárdak. Ezt olyan fenyegetések sem áshatják alá, mint a határon átnyúló bűnözés vagy terrorizmus.

Alaptalan aggodalmak

Az elmúlt időszak fejleményei azonban rámutattak annak szükségességére, hogy az unió megfelelő válaszokat tudjon adni olyan váratlan – a schengeni határoknál vagy azokon kívül jelentkező – eseményekre, amelyek fenyegetést jelentenek a közrendre, közbiztonságra nézve. Magyarország kedvezőnek tartja, hogy a közlemény egyértelművé teszi: a belső határok visszaállítására csak legvégső intézkedésként, a legszükségesebb időtartamra, világosan rögzített kritériumok alapján, uniós hatáskörben kerülhet sor.

A bizottsági közlemény ismeretében kimondható, hogy alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint a jövőben bármely tagállam szubjektív megfontolásokból felfüggeszthetné a schengeni térségen belüli szabad mozgást.