Az Európai Unió 12 tagállama, köztük Magyarország és a csatlakozás előtt álló Horvátország az évtized hátralévő részében is erős kohéziós politikát tart szükségesnek az Európai Unióban, és nem fogadja el azt, hogy a kiadások bármiféle további csökkentése egyedül ezt a területet sújtsa. Az érintett országok – köztük Magyarország – az Általános Ügyek Tanácsa luxembourgi ülésén ismertették közös álláspontjukat 2012. április 24-én.

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a következő, 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről folytattak eszmecserét a tagállamok, tájékoztatta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az MTI-t. A magyar szempontból legfontosabb két területet, az elmaradottabb régiók felzárkóztatására szolgáló kohéziós politikát és a közös agrárpolitikát vitatták meg.

Győri Enikő az Általános Ügyek Tanácsának ülésén (fotó: az Európai Unió Tanácsa)

A magyar delegáció vezetője hangsúlyozta: az erős kohéziós politika fenntartásában leginkább érdekelt országok csoportja (Magyarország, Bulgária, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, valamint az EU-ba 2013. július 1-jén belépő Horvátország) elutasít minden olyan intézkedést, amely a kevésbé tehetős országoktól a gazdagabb tagállamokhoz telepítene forrásokat.

Az államtitkár hozzátette, hogy megoldást kell találni azon országok problémájára is, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) elmúlt években történt drasztikus visszaesése, illetve a kohéziós támogatások minden jogosult tagállamra nézve egységes felső korlátjának a bevezetése miatt kerülnek nehezebb helyzetbe.

Az uniós finanszírozást a makrogazdasági teljesítményhez kötő, úgynevezett makrokondicionalitás a nyilatkozat szerint csak akkor fogadható el, ha felső határt szabnak hozzá, a tagállamok között egyenlő bánásmódot biztosít, továbbá nem a tényleges kifizetésekre, hanem csak a kötelezettségvállalásokra vonatkozik.

Az Általános Ügyek Tanácsában elhangzott felszólalásában Győri államtitkár közölte, hogy Magyarország mind a kohéziós, mind az agrárpolitika területén szeretné megőrizni a források nagyságát. Hangsúlyozta, hogy a forrásokat továbbra is egyértelműen a kevésbé fejlett régiókra kell összpontosítani.

Az agrárpolitikát illetően egyetértett azzal, hogy a közvetlen uniós kifizetések tekintetében csökkenteni kell az egyenlőtlenséget a tagországok között, de hozzátette: az átlag alatti támogatásban részesülők „felhozásának” költségét az átlag feletti kedvezményezetteknek kell állniuk.

A környezetvédelmi szempontok hangsúlyozásának elvével a magyar EU-ügyi államtitkár szintén egyetértett, de elkerülendőnek mondta, hogy ezzel mezőgazdasági vállalkozókat gazdaságilag irracionális helyzetbe kényszerítsenek vagy további adminisztratív terheket tegyenek a nyakukba.

A vidékfejlesztés témakörében külön kitért arra is, hogy a rendelkezésre álló keretet a tagországok között objektív kritériumok alapján kell elosztani, és ez utóbbi semmiképpen nem mehet a szegényebb régiók rovására.

(fotó: az Európai Unió Tanácsa)

Győri Enikő beszámolt arról, hogy közös nyilatkozatot tett egy másik csoport is, amely elsősorban úgynevezett nettó befizetőkből (az uniós költségvetéshez az onnan visszakapottnál nagyobb mértékben hozzájáruló országokból) áll. Ők arra igyekeztek helyezni a hangsúlyt, hogy a kohéziós pénzeket a jelenleginél jobban kellene felhasználni. Az államtitkár jelezte: ez Magyarországnak is érdeke, de a jobb felhasználás ürügyén nem szabad a források csökkentésében gondolkodni.

Felszólalásban az államtitkár említést tett arról a lengyel tanulmányról is, amely szerint a visegrádi országokban megvalósított befektetésekhez adott kohéziós pénzek több mint 60 százaléka a nettó befizető országok vállalatainak számláján köt ki.

(MTI; eu.kormany.hu)