eu.kormany.hu

Az európai gazdaság problémái és az uniós együttműködés ennek kapcsán mutatkozó nehézségei idején Magyarország továbbra is az európai integráció elkötelezettje. Ennek megfelelően aktív EU-politikát kívánunk folytatni. Magyarország erős és egységes Európai Unió létrehozásában érdekelt. A magyar Európa-politika azokat a törekvéseket erősíti, amelyek a vezetési válság leküzdésére, a demokratikusan választott kormányok erejének helyreállítására irányulnak.

Európa-politikánk tárgyát egyrészt az Európai Unió intézményei és az ezek hatásköreibe tartozó politikák képzik (EU-politika), másrészt az európai országokkal – EU-tagokkal és nem EU-tagokkal, európai NATO-tagokkal és nem NATO-tagokkal – való kétoldalú kapcsolattartásunk (európai bilaterális politika).

Európa-politikánknak napjainkban néhány, nem csak hazánkat, hanem földrészünket, sőt, a nyugati világot érintő sorskérdésre is választ kell adnia, vagy legalább meg kell fogalmaznia a felmerülő dilemmákat. A szuverén adósságválság mélyebb értelemben növekedési válságot rejt, amely rávilágít nemcsak a költségvetési fegyelem és a növekedés ösztönzése, hanem a versenyképesség és az európai szociális vívmányok fenntarthatósága között feszülő ellentmondásra. Az említett vívmányok fenntartása nyilvánvalóan költséges, de leépítésük társadalmi költségei és történelmi kockázatai erősebb szempontot jelentenek. A társadalmi kohézió maga is versenyelőny. Az „európai álomról” való lemondás ezen felül Európa egységének feladásával is járhat.

Aktív EU-politika, a magyar érdekérvényesítő képesség tartós növelése

A pénzügyi válság közepette a magyar Európa-politikának azokat a törekvéseket kell erősítenie, amelyek arra irányulnak, hogy visszavegyék a kormányzást a piacoktól és hitelminősítő ügynökségektől. A legitim politikai tényezők gyakoroljanak felügyeletet a piacok felett, ne fordítva.

Az európai gazdaság problémái és az uniós együttműködés ennek kapcsán mutatkozó nehézségei idején Magyarország továbbra is az európai integráció elkötelezettje: bízunk az Európai Unió jövőjében. A magyar kormány ennek megfelelően aktív EU-politikát kíván folytatni. Célkitűzésünk, hogy megerősítsük az EU-t és Magyarország helyét az unióban.

A sikeres EU-elnökséget követően legfontosabb feladatunk Magyarország érdekérvényesítő képességének tartós növelése. Célunk olyan strukturált döntés-előkészítő és érdekérvényesítő működési modell kialakítása, amely a meglévő eszközök, módszerek hatékonyabb kihasználása mellett lehetővé teszi, hogy a 2011 első felében, az uniós elnökség által megteremtett alapokra (kapcsolati háló, kedvező megítélés) építve tartósan megnöveljük érdekérvényesítő képességünket.

A hatékony érdekérvényesítéshez összehangolt és szakmai alapú fellépésre van szükség az uniós intézményekben. Hiteles és kiszámítható EU-politikát kell folytatnunk. Feladatunk a magyar érdekek azonosítása, azok következetes képviselete, beépítése az összeurópai célkitűzések közé. Határozott álláspontok és kompromisszumkészség – ezeknek kell jellemezniük a magyar fellépést.

Előnyben részesíteni a közösségi módszert

Magyarország erős és egységes Európai Unió létrehozásában érdekelt. A tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló unió felépítésében kívánunk közreműködni. Az úgynevezett közösségi módszert előnyben kell részesíteni a kormányközi együttműködés keretében hozott döntésekkel szemben. A válsághelyzet jellege megkövetelheti a kormányköziség időszakos erősödését, de ezt abban az esetben fogadhatjuk el, amennyiben már rövidtávon is vissza lehet térni az uniós szerződések keretei között hozott döntésekhez.

Az EU-val kapcsolatos politikánk kiindulópontja az európai értékek iránti elkötelezettség. A magyar fellépés kreatív hozzájárulást jelent a közös gondolkodáshoz, jellegzetes vonása a mások álláspontjára való nyitottság és kompromisszumkészség. A nemzeti érdeket érintő kulcskérdésekben határozottan és kezdeményezően lépünk fel.

Az európai integrációt nem igényeink korlátjaként fogjuk fel: annak kimondásánál, hogy mire törekszünk, mindenekelőtt a magyar társadalom szükségleteit vesszük figyelembe, és lehetőség szerint a stratégiai magyar érdekek érvényesítésének útjában álló korlátok megváltoztatására törekszünk.

EU-politikai alapvetések és célkitűzések

EU-politikai célkitűzéseinket a felzárkózáshoz, a biztonság erősítéséhez, a teljes jogú tagság előnyeinek minél teljesebb körű kihasználásához és a külhoni magyarsággal való együttműködéshez kapcsolódó kérdések képezik.

Mindezekhez a következő alapvetések megvalósításán keresztül vezet az út:

A „Polgárok Európája” megvalósítása, amely érdekében az EU-nak meg kell őriznie alapvetően értékközpontú és polgárai számára szolgáltató jellegét.
Az európai társadalmi modell megerősítése és értékeink érvényre juttatása. Közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni, fel kell tehát ruházni az EU-t olyan eszközökkel, hogy tagállamait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse.
Egyenrangú tagság megvalósítása, egyenlő elbánás biztosítása. Megoldást kell találni arra, hogy a régi és új tagállamok közötti mindenféle különbségtétel megszűnjön. Nem épülhetnek olyan falak az EU-n belül, amelyek tartósan kizárják a tagállamok egy csoportját az együttműködésből.
Az eddigi vívmányok megőrzése. Az EU szerves fejlődés révén olyan rendszert alakított ki, amely képes biztosítani a közjót földrajzilag, társadalmilag nagymértékben különböző országok számára. A többsebességes Európa tény. Azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy további törésvonalak, fragmentáció alakuljon ki, legyen szó intézményesített vagy szerződésen kívüli eszközökről. Az EU jelenlegi rendszere garanciákat nyújt arra, hogy idővel a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózzanak a fejlettebbekhez. Ez volt csatlakozásunk legfőbb célkitűzése. Ezeket a vívmányokat, a szolidaritáson és egyenlőségen alapuló eredményeket ezért minden döntésben, minden politikában érvényesítenünk kell.
A külső és belső célok szintetizálása. Törekedni kell arra, hogy a Magyarországot és a magyar társadalmat leginkább érintő aktuális kérdésekre uniós szinten találjunk válaszokat. Közelíteni kell a nemzeti és az európai uniós napirendet.
Következetesség. A hitelesség alapja a kiszámíthatóság: legyen világos, hogy Magyarország mit, miért képvisel.
Nemzetpolitikai célkitűzések képviselete. Azoknak az uniós politikánkban is tükröződniük kell, nem lehet a két területet külön kezelni, főleg pedig az egyiket a másik rovására előtérbe helyezni.

EU-politikánk legfontosabb célkitűzései:

Stabil euró, a pénzügyi szektor hatékony működése. Magyarország a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt arra, hogy az előírt feltételek teljesítése esetén áttér a közös valuta használatára. Ezért az eurózóna válságának hatékony kezelése hazánk számára is létkérdés. Létérdekünk ezért egyrészt, hogy az euró stabil valuta, és egyáltalán sikeres projekt legyen, másrészt, hogy az ennek érdekében tett intézkedések kedvezően befolyásolják majdani pozíciónkat az eurózónában. A pénzügyi szektor új szabályozásának kialakításánál tekintettel kell lenni a válság által leginkább sújtott új tagállamok sajátosságaira.
A strukturális, regionális és kohéziós politika megőrzése. Kiemelt figyelmet fordítunk a 2013 utáni hét évet meghatározó többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework) folyó tárgyalásokra. El kívánjuk érni, hogy az unió belső kohéziójának erősítését, a versenyképességi különbségek felszámolását a tagállamok továbbra is a legfontosabb közös célok között szerepeltessék. El kell fogadtatnunk partnereinkkel, hogy a strukturális, regionális és kohéziós politikát fenn kell tartani, mert arra áldozva az unió egésze válik még versenyképesebbé és végső soron erősebbé.
A közös agrárpolitika megőrzése. Európa nem mondhat le arról, hogy elegendő és biztonságos élelmiszert állítson elő polgárai számára. Arra is törekednünk kell, hogy a világkereskedelemben az európaihoz közelítő szabályok szülessenek az élelmiszerek minőségére vonatkozóan. A vidékfejlesztési politika révén el kívánjuk érni, hogy a vidéki lét ne jelentsen hátrányt egyetlen európai polgár számára sem.
Európa dinamizálása. Alapvető érdekünk, hogy gazdasági értelemben is stabilabbá, erősebbé, egységesebbé és dinamikusabbá tegyük Európát. Fel kell gyorsítanunk az egységes piac kiteljesítését, elsősorban a munkaerő és a szolgáltatások áramlása területén. Az európai gazdaságnak a munkahelyteremtés irányába kell elmozdulnia, hogy érezhetően emelkedjen a foglalkoztatás szintje a kontinensen.
Belülről egységes és a világban erős Európa. Az EU keresi az adósságválság megoldásának, a fiskális fegyelem és a gazdasági növekedés közötti új egyensúly megtalálásának módjait. A gazdasági kormányzás erősítése és az Európa 2020 stratégia együttes végrehajtása ezt szolgálja. Az oktatásba, kutatás-fejlesztésbe, innovációba történő fokozott beruházás, a klímavédelem, a leszakadó rétegek felzárkóztatása jelentik most a legfontosabb közösségi prioritásokat.
Kis- és középvállalkozások támogatása. Magyarországnak az unióban a kkv-k ügyének előmozdítójává kell válnia.
Energiabiztonság. A „polgárok Európájának” víziójából egyenesen következik az utóbbi évek során fokozatosan kiemelt témává emelkedő energiabiztonság igénye is. A kontinens energiabiztonságának egyik legfontosabb tényezője az egységes belső piac keretében az európai energiaközösség mielőbbi létrehozásának előmozdítása.
Fenntarthatóság. Az integrált forrásbiztonság és a fenntarthatóság szempontjait különösen fontos tekintetbe venni az unió soron következő költségvetésének tervezésénél.
A szabadság és jólét humán forrásainak megőrzése. A szabadságnak és jólétnek – ideértve a gazdaság zavartalan működését is – nagyon fontos tényezőjét képezik olyan humán összetevők, mint a munkaerő létszámbeli és szellemi újratermelődése és harmonikus együttélése. Európa demográfiai helyzete az unió gyengeségének egyik forrása hosszú távon is. Magyarország hangsúlyosan kívánja megjeleníteni ezeket a szempontokat Európa arculatának formálásánál. Különösen fontosnak látjuk, hogy az európai gazdaság munkaerő-szükségletét elsősorban belső forrásokból biztosítsa, és ennek érdekében az EU dinamikus családpolitikára, az oktatás-nevelés, a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésére és a kulturális sokszínűség értékeinek megőrzésére ösztönözze a tagállamokat.
A gyakorlatban is működőképes közös kül-, biztonság- és védelempolitika. Tagállamként egyrészt továbbra is tevékenykednünk kell az európai külügyi szolgálat működésének tökéletesítése és ezáltal a közös kül- és biztonságpolitika/közös biztonság- és védelempolitika hatékonyságának javítása érdekében, másrészt mindent meg kell tennünk azért, hogy erősítsük a magyar jelenlétet a szolgálatban, illetve fejlesszük részvételünk hazai feltételeit. Ugyancsak kiemelt cél, hogy Magyarország továbbra is aktív szerepet vállaljon az EU nemzetközi válságkezelő tevékenységében, valamint az ehhez szükséges képességek meglévő intézményekre épülő fejlesztésében.
Bővítés a kritériumok betartásával. Támogatjuk az EU bővítési folyamatának továbbvitelét, amennyiben a tagjelölt országok teljesítik az összes csatlakozási kritériumot, továbbá az új országok belépése megerősíti az unió egységét és értékközösségét, és hozzájárul ahhoz, hogy fennmaradjanak a közös politikák és elmélyüljön a belső együttműködés. A bővítés ezek mellett a feltételek mellett az EU dinamizmusának erősítése, belső erőforrásainak gyarapítása irányába mutat. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az unió segítse elő – illetve, ha szükséges, kényszerítse ki – a koppenhágai kritériumok alapján csatlakozott tagjai esetében a tagság előzetes feltételeinek következetes betartását a csatlakozás után. Alapvető érdekünk a nyugat-balkáni bővítés, amelynek során ugyanakkor szükséges figyelembe venni a térségben uralkodó etnikai viszonyok helyzetét. Ezért a bővítéssel összefüggésben is fontos feladatunk megerősíteni az uniónak a múltból örökölt kulturális sokszínűség támogatásával és a hagyományos közösségek együttélésével kapcsolatos politikáját. Bővítési politikánkban különös figyelem illeti Törökországot. Európai és magyar szempontból egyaránt stratégiai érdeknek tartjuk Törökország integrációját, de tudatában vagyunk a folyamat nehézségeinek és egyes tagállamok ellenállásának. Az azonban meggyőződésünk, hogy Európa jövője nem képzelhető el anélkül, hogy Törökország látványos felemelkedése európai fejlődési pályán menjen végbe.

Elveinket akkor tudjuk érvényre juttatni, illetve az ágazati politikák terén akkor tudjuk célkitűzéseinket megvalósítani, ha fel tudunk sorakoztatni magunk mellé szövetségeseket. Változó geometriájú szövetségi rendszert kell tehát kiépítenünk, és ennek kell kétoldalú kapcsolatrendszerünk alapjául is szolgálnia.

Az európai együttműködés EU-n kívüli dimenziói

Mindezek mellett Európa-politikánk figyelmet fordít arra is, hogy az európai együttműködésnek vannak az EU-s kereteken kívüli dimenziói. Az élet számos területén nem vagy – az úgynevezett megosztott hatáskörbe tartozó politikák esetében – nem egészükben uniós szinten születnek a döntések. Az EU szintjén születő döntések előkészítését döntően befolyásolja a tagállamok egymás közti együttműködése. Ugyanakkor nem minden európai állam része az EU-nak, ezért Európa-politikánkban európai bilaterális politikánk is nagy súllyal esik latba.

Az EU-tagállamokkal való együttműködésünk fontos vetülete az EU hatásköreibe tartozó politikákkal kapcsolatos álláspontjaink egyeztetése, a nem EU-tagállamokkal pedig az EU-hoz fűződő kapcsolatuk és az EU közös politikáival összefüggő érdekeik figyelemmel kísérése. Ugyanilyen fontos az együttműködés mind az EU-tagokkal, mind az EU-n kívüli országokkal az egyes szakpolitikák EU-hatáskörön kívüli vetületeiben, illetve a közösségi hatáskörökön teljesen kívül eső kérdésekben.

Az európai gazdasági válság és az EU jövőjével kapcsolatos viták új megvilágításba helyezik Közép-Európa kérdését: térségünk – különösen az eurózónán kívül eső országok – Európán belüli helyének, szerepének dilemmáit. Meggyőződésünk, hogy az euróövezet legfejlettebb részének gazdaságilag, biztonságilag és politikailag egyaránt továbbra is szüksége van Közép-Európa prosperitására és stabilitására, mint ahogy Közép-Európának is szüksége van az eurózóna problémáinak megoldására és gazdasági növekedésének helyreállására. Fontos, hogy Európa jövőjéről együtt gondolkodjunk és együtt, egymás helyzetét és érdekeit figyelembe véve hozzunk döntéseket.

Ennek jegyében arra törekszünk, hogy az EU döntéshozatalában meghatározó szerepet játszó tagállamok szenteljenek nagyobb figyelmet térségünknek, erősítsék meg saját Közép-Európa-politikájukat, és velük való együttműködésünk – a válságra adott válaszként – járuljon hozzá az európai társadalom közös identitásának elmélyüléséhez.

Európa külső kapcsolatainak kettős rendszere

A közös kül- és biztonságpolitika és a nemzeti külpolitikák egyidejű tevékenységéből következően Európa külső kapcsolatainak kettős rendszere alakult ki. Fontosnak tartjuk, hogy a közös kül- és biztonságpolitika érdemi hozzáadott értéket jelentsen a tagállami külpolitikák összességében megjelenő európai érdekérvényesítéshez, egyszersmind a tagállamok is annak tudatában alakítsák saját hatáskörbe tartozó külpolitikájukat, hogy azzal egész Európa megjelenését alakítják a világban, és ennek jegyében szolidaritással tartoznak egymás, illetve a közös kül- és biztonságpolitika iránt.

A nem EU-tag nyugat-európai országokkal való együttműködésünkben különös figyelmet fordítunk – az EU közös kül- és biztonságpolitikájának célrendszerével és konkrét intézkedéseivel összeegyeztethető tartalommal – az Európán kívüli térségekben történő közös megjelenés, illetve a globális kihívásokkal kapcsolatos közös fellépés lehetőségeire.

Számos európai országgal együttműködésünk fontos területét képzi közös NATO-tagságunk. Azokkal az országokkal fenntartott kapcsolatainkban, amelyek az EU-nak is és a NATO-nak is tagjai, különös hangsúlyt kívánunk helyezni az EU közös biztonság- és védelempolitikája és a NATO politikája közötti összhang és munkamegosztás előmozdítását célzó együttműködésre. A nem NATO-tagállamok esetében biztonságpolitikai kapcsolataink fontos területét képezik a NATO-val történő együttműködésük kérdései, a nemzetközi műveletekben történő közös részvételünk, valamint kétoldalú katonai együttműködésünk.

Szisztematikus párbeszéd kialakítását tervezzük az európai magyar diaszpórával. Európai partnereinkkel fenntartott kapcsolataink fejlesztésében támaszkodni kívánunk ismereteikre, kulturális életükre és a többségi társadalomban élvezett megbecsültségükre.

(Forrás: Magyar külpolitika az uniós elnökség után – A Külügyminisztérium stratégiai dokumentuma, 2011. december)