2017. november 23-án Molnár Balázs helyettes államtitkár Koppenhágában egyeztetéseket folytatott Jens Kislinggel, a dán külügyminisztérium európai igazgatójával, valamint Carsten Grønbech-Jensen miniszterelnöki EU-ügyi főtanácsadóval. A megbeszéléseken áttekintették az EU jövője, a migráció, a Schengeni térség jövője, a Brexit, a többéves pénzügyi keret (MFF), a nyugat-balkáni bővítés, valamint a szociális kérdéseket.

Dánia és Magyarország egyaránt elutasítja a kétsebességes Európai Unió kialakítását, üdvözölték Tusk elnök vezető szerepének megerősödését az EU jövője vitában. Az EU-nak az állampolgárok valós igényeire kell reflektálnia, meg kell őrizni az elmúlt 60 év eredményeit. Egyetértés volt a biztonság és a küldő határvédelem fontosságában, a Schengeni rendszeren belül alkalmazott határellenőrzéseket azonban eltérően ítélték meg a felek. Míg Magyarország elutasítja azokat, addig Dánia a rugalmasság eszközeként tekint azokra, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne kelljen elhagyniuk a határmentes övezetet.

A Brexit kapcsán a legfontosabb kérdéseknek mindenekelőtt az EU 27 egységét, valamint az állampolgárok jogait, illetve a pénzügyi kérdéseket tartják. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyéről született döntés kapcsán Jens Kisling csalódottságának adott hangot, ugyanakkor fontos eredménynek tartja, hogy erős dán pályázatot sikerült összeállítani.

A többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán Molnár Balázs ismertette azokat a magyar és visegrádi érveket, miszerint a kohéziós politikának a Szerződésekben lefektetett, az EU-n belüli fejletségi különbségek kiegyenlítésére irányuló céljai továbbra is relevánsak. Magyarország nem tartja elfogadhatónak, hogy a legitim új kihívásokat kizárólag a hagyományos politikák kárára finanszírozzuk. Dánia, mint nettó befizető ország más szempontok szerint tekint a költségvetésre, a GNI 1%-át kitevő hozzájárulás alapelvét a Brexit után is megőrizné, azaz a főösszeg nettó csökkentését várják, mivel egyik tagállam terhei sem nőhetnek túlságosan. A KAP és a kohézió részaránya miatt gyakorlatilag elkerülhetetlennek látja ezen fejezetek csökkentését.

A felek egyetértettek a munkaerő mobilitás alapelvének jelentőségében, kiemelték a jogszerű munkavállalók és cégek védelmét, miközben elítélték a visszaéléseket. Molnár Balázs felhívta a figyelmet a magyar és visegrádi közúti fuvarozói szektor érdekeire a Mobilitási Csomag tárgyalásaival összefüggésben.

(Miniszterelnökség)