Az uniós környezetvédelmi politika ösztönzi a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, miközben figyelembe veszi a környezetvédelem szükségleteit. Célja, hogy az EU, megfeleljen mind a világméretű kihívásoknak, mind pedig a közösségi, nemzeti és helyi szinten tapasztalt problémák kezelésének. Magyarország azon van, hogy tovább javuljon a környezetvédelem szintje az EU-ban.

A közös cselekvés hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok 2002-ben fogadták el az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, amely az unió környezetpolitikájának alapja a 2002 és 2012 közötti időszakra. Kijelöli az alapvető uniós környezetvédelmi célokat és feladatokat, miközben összehangolja az uniós és tagállami szakpolitikákat. A program négy olyan területet azonosított, ahol sürgős cselekvésre van szükség: az éghajlatváltozás, a természet és a biodiverzitás, a környezet és az egészség, valamint a természeti erőforrások és hulladékok kezelése.

Az Európai Bizottság 2011. szeptember 1-én hozta nyilvánosságra az akcióprogram értékeléséről szóló közleményét. Ez fontos lépés volt egy újabb, 7. akcióprogram elkészítése felé, amit a tagállamok túlnyomó többsége – köztük Magyarország is – támogat.

Fenntartható erőforrás-gazdálkodás

A természeti erőforrásokkal történő megfelelő gazdálkodás prioritást élvez az EU-ban, ahogy az Európa 2020 stratégiaErőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezése is mutatja.

Ezzel összhangban Magyarország elnökségi féléve során véleménycserét kezdeményezett a fenntartható erőforrás-gazdálkodásról szóló bizottsági javaslat környezetvédelmi vetületéről a Környezetvédelmi Tanács 2011. március 14-i ülésén, tagállamként pedig támogatja az erőforrás-hatékonyság előmozdítását célzó eszközök megerősítését. A lengyel elnökség az uniós törekvéseknek megfelelően ugyancsak intenzív eszmecserére törekedett az erőforrás-hatékonyság témakörében, és a 2011 második félévében megjelent vonatkozó bizottsági ütemterv előkészítésében is oroszlánrészt vállalt.

Rio+20 és zöldgazdaság

Húsz évvel az első Rio de Janeiróban megrendezett, a fenntartható fejlődés témakörét a középpontba helyező úgynevezett Föld-csúcsot követően, 2012 júniusában ismét a brazil városban gyűlnek össze az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia (UNCSD) részes feleinek állam-, illetve kormányfői. A Rio+20 találkozó célja, hogy a résztvevők megvitassák a fenntartható fejlődés terén elért eredményeket és kijelöljék a követendő irányt.

A konferencia előkészítésének folytatása a lengyel elnökség feladata volt, összhangban az Európai Bizottság által 2011. júniusban megjelentetett “Rio+20: a zöld gazdaság és jobb kormányzás felé” című közleményével. A Rio+20 konferencia elsősorban a nemzetközi zöldgazdaság-fejlesztés és az intézményi reform kérdésével foglalkozik majd, így az EU környezetvédelmi tanácsában tervezett véleménycsere is erre irányul. A tanácsi vita alapjául szolgáló bizottsági közlemény a nemzetközi szinten felmerült, kompromisszumot gátló problémák elhárításának útját keresi, a természeti erőforrásokba (víz, energia, stb.) történő beruházások, a megfelelő szabályzórendszerek és piaci feltételek létrehozása, illetve a fenntarthatóságot szolgáló jobb intézményi struktúra kialakításának problémakörét vizsgálja uniós szempontból.

A gazdaság zöldítése – amellyel az úgynevezett Zöld Gazdaság Útiterv foglalkozik – kiemelkedően fontos Magyarország számára. Az ugyanis hozzájárulhat a gazdasági válságból való kilábaláshoz, a gazdaság megújításához, a zöld gazdasággal összefüggő technológiai újítások iránti igény növekedése pedig piacot teremthet a magyar fejlesztéseknek, találmányoknak.

A biodiverzitás védelme

A biológiai sokféleség csökkenése kiemelkedik a globális környezetvédelmi kihívások közül. A fajgazdagság hanyatlásának, az ökoszisztémák pusztulásának megállítására irányuló uniós törekvések 2010-ig csekély eredménnyel jártak. A lengyel után a dán és a következő, ciprusi elnökség számára kiemelt feladat, hogy tovább tárgyaljanak arról a húsz intézkedésről, amelyet a magyar elnökség alatt elfogadott, a 2010 utáni időszakra vonatkozó biodiverzitás-megőrzési EU-stratégia tartalmaz.

A genetikai erőforrások hozzáférését és igazságos haszonmegosztását nemzetközi szinten a 2010 októberében elfogadott, és az Unió nevében a magyar elnökség által aláírt Nagoya Jegyzőkönyv szabályozza, a kártérítési és felelősségi kérdéseket pedig a Nagoya-Kuala Lumpur Kiegészítő Jegyzőkönyv. A két dokumentum ratifikálása és végrehajtása, valamint a biodiverzitás-védelem integrált megközelítése és beépítése a kapcsolódó ágazati politikákba kulcsfontosságú mind uniós, mind tagállami nézőpontból.

Magyarország támogatja és sürgeti a Nagoya Jegyzőkönyv mielőbbi ratifikációját, illetve aktívan részt kíván venni az EU biodiverzitás-megőrzési stratégiája végrehajtásának előkészítésében.

Génmódosított szervezetek (GMO)

A magyar elnökség egyik környezetvédelmi prioritásaként előre kívánta vinni a 2010. júliusban nyilvánosságra hozott, a génmódosított növények köztermesztésének a tagállami tiltására vagy korlátozására vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet tárgyalását. A tervezet lényege egy olyan érvlista, amelyre hivatkozva a tagállamok a jelenleginél szélesebb körben és könnyebben tudják helyi, regionális vagy akár nemzeti szinten is korlátozni vagy tiltani a GMO-k termesztését. A jelentős elnökségi erőfeszítések ellenére világossá vált, hogy az előrelépéshez szükséges minősített többség egyelőre nincs meg a Tanácsban. Ezért a magyar elnökség alatt – 2011. június 21-én – a Környezetvédelmi Tanács a tárgyalások állásáról szóló jelentés elfogadására szorítkozott.

Noha 2011 júliusában az Európai Parlament plenáris szavazásán elfogadta a dossziéről készült támogató jelentést, a Tanácsban fennmaradt a véleménykülönbség, így a lengyel elnökség alatt érdemi előrehaladás nem történt. Ennek ellenére Magyarország a továbbiakban is erőteljesen fogja képviselni a GMO-val szembeni kritikus álláspontját a Tanácsban.

Vízkészletek védelme, integrált, fenntartható vízgazdálkodás

Az Európai Bizottság a tervek szerint 2012-ben jelenteti meg az európai vízkészletek védelméről szóló közleményét, amely egy hosszú távon is fenntartható, az európai polgárok érdekeit szolgáló közösségi vízpolitika stratégiai irányait hivatott kicövekelni. Az előkészítésben a dán és ciprusi elnökségre is fontos szerep vár.

Magyarország tevékenyen részt kíván venni a közösségi vízpolitikai dokumentum előkészítésében, hogy megjelenítse az Európában egyedülálló magyar vízkészletek megőrzéséhez fűződő érdekeket. Magyarország számára fontos az éghajlatváltozás és a vízpolitika terén a szélsőséges vízügyi jelenségek, így az aszály és a vízhiány integrált kezelése, és hangsúlyozni kívánja vízi ökoszisztémák által nyújtott ökológiai szolgáltatások szerepét is.

A témában a magyar elnökség kezdeményezésére a Környezetvédelmi Tanács a magyar érdekeket is tükröző következtetéseket (záródokumentumot) fogadott el 2011. június 21-i ülésén. A Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású nemzetközi konferenciát szervezett az európai vízkészletek jövőjéről 2011 márciusában.