A kohéziós politika megvédését tekinti legfőbb feladatának Magyarország a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret vitájában. A keretköltségvetés Európai Bizottság által javasolt főösszegét Magyarország olyan minimumszintnek tekinti, amelyet a nettó befizető országok nyomása ellenére sem lehet csökkenteni a közös politikák finanszírozásának veszélyeztetése nélkül. Magyarország a jelenlegi közös költségvetés egyik legnagyobb nettó kedvezményezettje. Ezért az új többéves költségvetés alapvetően meghatározza majd hazánk fejlesztési lehetőségeit.
Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése mellett történelmi siker annak bővítése is. Magyarország nem csak 2011-es soros elnökségi szerepkörében volt elkötelezett a folyamat továbbvitele mellett, tagállamként is az marad. Cél, hogy az Európai Unió továbbra is nyitva álljon azon európai országok előtt, amelyek osztják és képviselik az EU értékeit, készek és képesek az európai értékek megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket.
Az egységes európai belső piac az európai gazdasági integráció egyik sarokköve és a közös növekedés legfőbb motorja, amely Európa egészének segít átvészelni a világgazdaság viharait, miközben új lehetőségeket is teremt. Magyarország célja, hogy az uniós belső piacban rejlő előnyöket a magyar állampolgárok és vállalkozások is teljes mértékben kiaknázhassák.
Magyarország vallja, és az uniós fórumokon következetesen képviseli, hogy a személyek szabad mozgása az európai integráció egyik legjelentősebb vívmánya, ezért a schengeni rendszer fenntartható működtetése közös érdek. Románia és Bulgária csatlakozása továbbra is kiemelt magyar prioritás. Magyarország uniós elnöksége után is meg kívánja őrizni aktivitását azzal a céllal, hogy a Tanács dönthessen a két ország teljes jogú schengeni tagságáról.
Európa felismerte, számos kihívással kell megküzdenie, ha versenyben kíván maradni a világ más fejlett és fejlődő részeivel. Az új, Európa versenyképességét fejleszteni hivatott Európa 2020 stratégia kialakításakor nagy hangsúlyt kapott a stratégia koordinációjának és végrehajtásának kérdése, amit a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai szemeszterrel.
A népesség csökkenése és a társadalom elöregedése az Európai Unió csaknem valamennyi tagállamában – köztük Magyarországon is – komoly gondot okoz. Ezek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok már rövid távon is komoly társadalmi, szociális, foglalkoztatási és költségvetési kihívások elé állítják a mindenkori kormányokat, ezért a téma napirenden tartása és a megoldások keresése egyaránt létkérdés Európa számára.
Napjaink egyik legsúlyosabb környezeti kihívása az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás. Az Európai Unió mindig is élenjáró szerepet játszott a nemzetközi klímatárgyalásokon. Most azt próbálja elérni, hogy jöjjön létre egy új, ambiciózus, jogi kötőerővel rendelkező, átfogó klímarezsim, mire a Kiotói Jegyzőkönyv 2012 végén lejár. Az új globális jogi keret kialakítása Magyarországnak is érdeke.
Az unió egyik legnagyobb erejét kulturális sokszínűségéből meríti, ezért annak támogatása folyamatosan az európai politika céljai között szerepel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország a kulturális sokszínűség megőrzését kívánta elősegíteni, ennek kulcselemét pedig az aktív polgárságban, azaz a civil szervezetek döntéshozatalba való bevonásában látta.
Az Európai Unió történetében először, a magyar elnökség alatt került sor kifejezetten az energia témakörének szentelt csúcstalálkozóra 2011. február 4-én. Az Európai Tanács ülésén az állam-, illetve kormányfők határozott politikai iránymutatást adtak az uniós energiapolitika továbbfejlesztésére. A cél a belső energiapiac kiteljesítése, aminek előfeltétele a közösségi jogszabályok megfelelő, időbeli átültetése és a hiányzó infrastruktúra kiépítése.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelyet a 2011. évi soros magyar EU-elnökség alatt fogadtak el.
Az uniós környezetvédelmi politika ösztönzi a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, miközben figyelembe veszi a környezetvédelem szükségleteit. Célja, hogy az EU, megfeleljen mind a világméretű kihívásoknak, mind pedig a közösségi, nemzeti és helyi szinten tapasztalt problémák kezelésének. Magyarország azon van, hogy tovább javuljon a környezetvédelem szintje az EU-ban.
A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. Ma mintegy 10-12 millióan élnek szerte az Európai Unió tagállamaiban, jelentős részüket a társadalmi kirekesztés, diszkrimináció, szegregáció és mélyszegénység sújtja. A probléma súlyosságát felismerve a magyar elnökség alatt az Európai Tanács 2011. június 23-24-i ülésén megerősítették a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét. Ehhez igazodva a tagállamok 2011 végéig kidolgozzák a saját, 2020-ig előretekintő romaintegrációs stratégiájukat.
2013. január 1-jén hatályba lépett a gazdasági és monetáris unió (GMU) stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés, miután Finnország – az euróövezet tagállamai közül tizenkettedikként – 2012. december 21-én letétbe helyezte a ratifikációs okmányt. Az új kormányközi szerződés célja a GMU gazdasági pillérének megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése és az euróövezet kormányzásának javítása.