Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2018. március 7-én Zágrábban folytatott megbeszélést Zrinka Ujević európai ügyekért és kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral. A találkozón áttekintették a migráció okozta kihívásokat, a következő többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó elképzeléseiket, az Európai Unió napirendjén szereplő kiemelt szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdéseket, a Brexitet, valamint a nyugat-balkáni bővítés helyzetét.

A felek egyetértettek abban, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás az egyik legnagyobb kihívás az EU számára, melynek megoldásához kiemelten fontos a külső határok védelme, illetve a migrációs hullám kiváltó okainak azok gyökereinél történő kezelése. Molnár Balázs megerősítette, hogy a kötelező kvóták bevezetése Magyarország számára elfogadhatatlan. A külső határvédelem fontosságában szintén azonosak a nézeteink. Zrinka Ujević leszögezte, hogy Horvátország mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb csatlakozni tudjon a schengeni övezethez.


A kiküldetési irányelv és annak közlekedési szektorra vonakozó aspektusai kapcsán Zrinka Ujević elmondta, hogy Horvátország teljes mértékben egyetért a V4 országok által képviselt állásponttal. Kiemelt jelentősége van a horvát fuvarozói szektor számára fair megállapodás elérésének. A horvát fél osztotta a magyar aggályokat az osztrák kormány által bevezetni kívánt intézkedésre, a családi ellátások indexálására vonatkozóan. Molnár Balázs ismertette a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos kormányzati álláspontot is.


Az egyeztetésen elhangzott, hogy a következő többéves pénzügyi keretről (MFF) folyó tárgyalások során mindkét fél számára fontos, hogy a hagyományos politikák, így a kohéziós és közös agrárpolitika ne veszítsenek eddigi jelentőségükből, hiszen ezeknek a politikáknak nem csak a kevésbé fejlett tagállamok, hanem egész Európa a haszonélvezője. Ahogy abban is, hogy egy több kihívással szembe néző és azokat kezelni kívánó Európai Uniónak nagyobb költségvetésre van szüksége, így a következő MFF méretét az EU GNI 1% fölé kell emelni. Horvátország azért is követi kiemelt figyelemmel a tárgyalásokat, mivel azok lezárása akár a 2020-ban esedékes uniós elnökségére eshet majd.


A felek fontosnak tartották, hogy az Unió hiteles csatlakozási perspektívát nyújtson a Nyugat-Balkán országainak. Ennek egyik eleme, hogy az EU a következő többéves pénzügyi keretben forrásokat különíten el a potenciális csatlakozók számára, illetve emelje meg az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretösszegét. A horvát kormány pozitívan értékelte az Európai Bizottság február elején közzétett Nyugat-Balkán stratégiáját, és komoly elvárásokkal tekint a bolgár elnökség által májusra tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, mely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy fenntartsuk a csatlakozási folyamat lendületét. Mindkét fél szerint nagy jelentőséggel bír, hogy a szomszédos államok projektalapú együttműködéseken és szakértői támogatáson keresztül is segítséget nyújtsanak a régiónak az integrációs folyamatban.


Miniszterelnökség