Európa felismerte, számos kihívással kell megküzdenie, ha versenyben kíván maradni a világ más fejlett és fejlődő részeivel. Az új, Európa versenyképességét fejleszteni hivatott Európa 2020 stratégia kialakításakor nagy hangsúlyt kapott a stratégia koordinációjának és végrehajtásának kérdése, amit a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai szemeszterrel.

Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010-ben lejárt. Éppen az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális pénzügyi és gazdasági válsága idején, amikor az EU és a tagállamok gazdaságpolitikai lépéseit a válság káros hatásainak enyhítése és a kilábalás felgyorsítása határozza meg. Ez indokolta azt, hogy az új stratégiát a lehető leggyorsabban, az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el a tagállamok.

Prioritások és számszerűsített célok

A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként pedig öt számszerűsített célt határoz meg:

  1. a 20-64 éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek között a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén;
  2. a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása úgy, hogy ezen a területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát;
  3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növelése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése;
  4. a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 százalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30-34 éves korúak aránya;
  5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből.

A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket először 2010. november 12-ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük.

„Zászlóshajó kezdeményezések”

A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU hét „zászlóshajó kezdeményezése” segít a célok elérésében:

  1. „Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására;
  2. „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére;
  3. „Európai digitális menetrend” az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására;
  4. „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdaság fenntartható növekedéséért;
  5. „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására;
  6. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálására;
  7. „Szegénység elleni európai platform” a szociális és területi kohézió biztosításáért.

Új gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmus

Az EU 2020 stratégia sikeréhez kulcsfontosságú a megvalósítás irányításának, koordinálásának kérdése is. Ez utóbbi három egymástól elkülönülő pilléren nyugszik:

  • a makrogazdasági felügyelet, ami biztosítja a szilárd makrogazdasági környezetet;
  • a növekedést előmozdító reformok nyomon követése, ami a strukturális reformokra összpontosít – ezek eredménye a kiemelt és nemzeti célkitűzéseken keresztül lesz lemérhető;
  • költségvetési felügyelet a Stabilitási és Növekedési Egyezményen keresztül.

A rendelkezésre álló eszközök koordinált és hatékony alkalmazását biztosítja az úgynevezett európai szemeszter, amely 2011 januárjában, a magyar elnökség alatt indult el első ízben.

Az új gazdaságpolitikai koordinációs mechanizmus keretében előbb a Tanács leltárt készített az általános makrogazdasági helyzetről és az öt célkitűzés irányában megtett előrehaladásról, majd az Európai Tanács tavaszi ülése horizontális politikai iránymutatásokat adott. Ezek figyelembe vételével a tagállamok április végéig benyújtották stabilitási, illetve konvergencia-programjaikat és nemzeti reformprogramjaikat. Az Euró Plusz Paktumhoz csatlakozott tagállamok programjaikban további versenyképességet előmozdító vállalásokat is tettek.

A Bizottság a tagállami programok értékelése alapján országspecifikus ajánlásokat terjesztett elő, amelyeket az érintett tanácsi formációk megvitattak. Az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén megerősített első szemeszter ajánlásait a tagállamoknak figyelembe kell venniük a nemzeti költségvetéseik elkészítésekor, valamint az ágazati politikák végrehajtása során.

Hatékony magyar elnökségi munka

A magyar soros elnökség kiemelkedően fontos feladata volt az Európa 2020 stratégia és a hozzá kapcsolódó európai szemeszter beindítása. A feszített ütemtervet tartva, hatékonyan kellett levezényelni a tanácsi vitákat, amelyek során a magyar elnökség arra törekedett, hogy a tanácsi formációk és az állandó elnök által vezetett Európai Tanács munkája között szinergikus együttműködés alakulhasson ki.

A magyar elnökség sikerrel látta el feladatát. Az európai szemeszter bevezetése a válságra adott átfogó uniós válasz egyik fontos elemének bizonyult, ami kiváló eszköze a különböző – fiskális és strukturális – gazdasági felügyeleti folyamatok egy ciklusba integrálásának. Az európai szemeszter erősíti a gazdaságpolitikai koordináció megelőző jellegét és átláthatóbbá teszi a tagállamok makrogazdasági és költségvetési helyzetét, versenyképességi vállalásait.