A pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére, mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2012. június 29-én újságíróknak a tanácskozás után. Előzőleg az Európai Unió állam-, illetve kormányfői elfogadták azt az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki.

Orbán Viktor és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács ülésén (fotó: az Európai Unió Tanácsa)

A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát szerinte összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak.

Növelni a versenyképességet, csökkenteni az államadósságot 

Arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.

Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy a magyar gazdaság exportorientáltsága nem kiszolgáltatottságot, hanem lehetőségeket jelent. Szerinte az a nagy kérdés: eléggé rugalmas-e Magyarország gazdaságpolitikai intézményrendszere ahhoz, hogy „áttereljük a magyar exportképességet oda, ahol keletkezik piac”.

„Nem véletlen, hogy a keleti nyitás politikáját 2010-től fogva folyamatosan hirdetem” – jegyezte meg, és hozzátette: „örülnénk annak, ha az Európai Unió, mint piac gyorsabban fejlődne (...), de ha ez nem következik be, akkor sem vagyunk megijedve, mert a világ más piacain gyorsan el tudjuk helyezni a termékeinket.”

A magyar miniszterelnök megítélése szerint a csúcstalálkozón az eurózóna megoldást talált arra a kérdésre, hogy miként lehet biztosítani Spanyolország és Olaszország pénzügyi stabilitását abban az időszakban, amikor már meghozták a szükséges reformintézkedéseket, de azok még nem hoznak eredményt, a piac azokat még nem igazolja vissza. Orbán rámutatott arra, hogy ebben az átmeneti időszakban, ha nincsenek meg a stabilitás garanciái, az érintett országokat immáron szükségtelen megszorításokba lehetne belehajszolni. Úgy vélekedett, hogy a most elhatározott lépések – miszerint a bankok közvetlenül is fordulhatnak az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz, valamint az érintett államok is könnyített módon juthatnak forrásokhoz – sikerrel kecsegtetnek.

Bizonyítottan sikeres módszer

A kormányfő a kohéziós politikával kapcsolatban azt mondta, hogy az „az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus”. Kiemelte, hogy a kohéziós támogatások módszerével már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni. Ezt a magyar álláspontot sikerült is tükröztetni a tanácskozás záródokumentumában, közölte, de megjegyezte, hogy a részletek megvitatása még hátra van.

Elmondta, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés vitáját, amelynek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénz lesz kohéziós célokra. Utalt ugyanakkor arra, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott eredeti tervezet Magyarország számára nem felel meg, mert annak alapján a következő középtávú időszakban jóval kevesebb kohéziós forráshoz jutna, miközben az ország fejlettsége továbbra is számottevő mértékben elmarad az EU-átlagtól.

Orbán Viktor közölte: Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át.

120 milliárd eurós növekedési paktum

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői (fotó: az Európai Unió Tanácsa)

Az Európai Tanács késő estébe nyúlt első tanácskozása után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, a soros elnök Dánia miniszterelnöke jelentette be, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósít az EU.

Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a gazdasági növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkapacitását 60 milliárd euróval növelik, és a többletforrást minden tagállamban gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.

Orbán Viktor miniszterelnök, még a tanácskozás előtt kijelentette, Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában.

Döntés az egységes szabadalmi rendszerről

A csúcstalálkozón megállapodtak abban is, hogy az európai szabadalmi bíróság székhelye Párizsban lesz. Ezzel elhárult az utolsó akadály az elől, hogy létrejöjjön a szabadalmak kiadását és jóváhagyását egyszerűbbé és olcsóbbá tevő uniós rendszer. E szabályozás kidolgozásában a tavalyi magyar EU-elnökségnek jutott a főszerep. Már korábban döntöttek arról is, hogy a szabadalmibíró-képzés központja Budapest lesz.

Csatlakozási tárgyalások Montenegróval

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői jóváhagyták azt a döntést is, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között. Ezt Herman Van Rompuy jelentette be az értekezletet lezáró nemzetközi sajtótájékoztatón. Megerősítette, hogy a tárgyalások hivatalosan már aznap meg is kezdődnek.

A lépéssel kapcsolatban az Általános Ügyek Tanácsának június 26-i ülése után Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár kiemelte, hogy Magyarország nagyon határozottan támogatta eddig is Montenegró integrációs törekvéseit, és tevékeny szerepet vállalt tagsági felkészülésének elősegítésében.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. június 28-án Podgoricában az Igor Lukšić montenegrói miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén megerősítette, hogy Magyarország a jövőben is erőteljesen támogatni fogja Montenegró európai integrációs törekvéseit.

(MTI)