Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelyet a 2011. évi soros magyar EU-elnökség alatt fogadtak el.

Az EU Balti-tengeri régiós stratégiája után, amelyet 2009-ben fogadtak el, a DRS az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.

Magyar megközelítés: legyen élhető és fejlődő a régió

A stratégiára átfogóan Közép-Európa szimbólumaként is tekinthetünk. Európa újraegyesítése egyedülálló lehetőséget teremtett, hogy felülkerekedjünk azokon az ellentéteken és ellenséges indulatokon, amelyek Közép- és Kelet Európa népeit évszázadokig elválasztották egymástól.

A DRS megvalósítása jó eszköz és alkalom arra, hogy számba vegyük mindazokat a feladatokat, amelyekkel Közép-Európát versenyképes helyzetbe hozhatjuk. A magyar megközelítés alapvetése, hogy a Duna-térséget egy élhető és fejlődő régióként képzeli el. A stratégia elősegíti a közösen megvalósuló, határon átívelő projektek kialakítását. ezzel hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. Nem csak politikai elköteleződést jelent, az együttműködés konkrét projekteken keresztül valósul meg; meghatározó szerepet kap a „bottom-up”-szemlélet. A koordinált megközelítés, a meglévő uniós források hatékonyabb felhasználása, az országok közötti különbségek és határok felszámolása – mind azt szolgálja, hogy megvalósuljon a fejlett és virágzó Közép-Európa álma.

Egy gazdaságilag erős, politikailag stabil és ötletekben gazdag, kreatív Duna-régió erősíti Európát. Hozzájárul az Európai Unió további erősítéséhez és mélyítéséhez. Így a térségben rejlő lehetőségek megfelelő kiaknázásával az egész európai integráció gazdagszik majd.

Számtalan olyan kérdés van ma már, amiből egészen világosan kiderült, hogy a közép-európai országok egymásra vannak utalva. Nem tudjuk elkerülni az együttműködést, legyen szó az árvizek ügyéről, közlekedésről vagy az energiaellátás biztonságának garantálásáról. Amikor a konkrét kérdésekről kezdünk el beszélni, egyre jobban látszik, hogyan szövődnek azok a szálak, amelyek ezt a közép-európai jószomszédságot meg fogják alapozni.

A végrehajtás keretei

Az intézkedések végrehajtása mindenki felelőssége, ugyanakkor nincs jogi kötelezettség a végrehajtásra. Az akciók (programok) pontosan meghatározott projekteken keresztül valósulnak meg. Ezek részletesen kidolgozott projektek, kijelölt projektvezetővel, határidőkkel és finanszírozással.

A stratégia egyik alapköve az uniós jogszabályokkal és politikákkal való összhang. A makro-regionális stratégiák minden résztvevő partner által elfogadott alapelve, hogy nincsen szükség sem új uniós finanszírozásra, sem új uniós jogalkotásra, sem pedig új uniós struktúrákra. A stratégia

  1. nem nyújt új uniós pénzügyi támogatást. Egyéb nemzetközi, nemzeti, regionális vagy magánszférából származó támogatást szerezhet a régió, ugyanakkor főként a meglévő források jobb kihasználásán van a hangsúly;
  2. nem igényli az uniós jogszabályok módosítását, mivel az EU a 27 tagállama részére készít jogszabályokat, nem pedig a makro-régiós szintnek;
  3. nem hoz létre újabb struktúrákat, végrehajtását már létező testületek végzik, amelyek kiegészítő jellegét maximalizálni kell.

A finanszírozási források jobb kihasználása

A stratégia a rendelkezésre álló források eddiginél jobb és összehangoltabb felhasználását is szeretné elérni, mert céljaira az EU-ban a 2013-ig tartó pénzügyi tervezési időszakban újabb összegeket nem különítenek el. A pénzügyi és gazdasági krízis mély nyomokat hagyott a régióban, ezért a régió országainak kiemelt érdekük, hogy a 2013-ig terjedő uniós programozási időszakban a makroregionális stratégia projektekkel és programokkal segítse a gazdasági növekedést, a gazdasági fellendülést és munkahelyteremtést célzó Európa 2020 stratégiával, illetve a nemzeti programokkal összhangban.

A stratégiában résztvevő tagállamok célja tehát nem az, hogy újfajta költségvetési forrásokat vegyen igénybe. A résztvevő országok arra törekednek, hogy teljességében felhasználják a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló strukturális alapokat és egyéb uniós forrásokat, kiegészítve nemzeti, magán- vagy hitelintézeti finanszírozással.

A tapasztalatok egyelőre több résztvevő országban azt mutatják, hogy több vonatkozásban nehézséget okoz az operatív programok módosítása a programozási időszakban. Az együttműködési keretek létrehozása ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy racionálisabban és eredményesebben használják fel az uniós forrásokból, valamint az országok és különböző pénzügyi intézmények forrásaiból a régió fejlesztésére rendelkezésre álló pénzeszközöket. A makrorégiók sajátos jellemzőinek kihasználása a strukturális alapok sokkal hatékonyabb felhasználását eredményezheti, és hozzáadott értéket teremthet regionális szinten.

Magyarország részvétele a végrehajtásban

Magyarország a DRS keretein belül Csehországgal közösen látja el a fenntartható energia kiemelt terület koordinációját. Az elmúlt években tapasztalható energiaimport-válsághelyzetek rávilágítottak a Duna-makrorégió sebezhetőségére. A magas energiaárakkal, széttöredezett energiapiacokkal, nem megfelelően összekapcsolt energiahálózatokkal rendelkező Duna-térség a szénhidrogének tekintetében szinte kizárólag egyetlen külső beszállítótól függ, amely növeli a térség sebezhetőségét. A DRS fenntartható energia területének célja a Duna-régiót jellemző problémák felszámolása; a megújuló energiák fenntartható hasznosításának térnyerése, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság ösztönzése; valamint egy hatékony, összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozása a DRS akciótervben foglalt akciók megvalósításán keresztül.

Miután a stratégiát az Európai Tanács 2011. június 24-én megerősítette az akciókat projektek szintjén valósítják meg a területen érintett szereplők széleskörű bevonásával.

A Duna és mellékfolyói – mint például a Tisza – vízgyűjtő-gazdálkodásának fontossága miatt Magyarország koordinációs szerepet vállalt Szlovákiával együttműködésben a „Vízminőség védelme és megőrzése” elnevezésű cselekvési területen. Magyarország ugyancsak elkötelezte magát a „Természeti katasztrófák kezelése” terület Romániával közösen történő koordinációja mellett.

A vízgazdálkodási és az árvízvédelmi területen komoly hagyománya van Magyarország és a szomszédos országok közötti együttműködésnek. A tiszta ivóvíz iránti igény, az árvízveszély, a vízhiány vagy az ipari szennyezések kockázata mindennapi problémák, amelyek a régióban élő állampolgárok életét befolyásolják. Magyarországnak szándéka, hogy ezen a téren tovább erősítse a regionális együttműködést, és központi szerepet játsszon egy újszerű, konstruktív partnerség keretében.

Megtartani a politikai lendületet

A 2011. évi soros magyar EU-elnökség politikai egyetértést ért el a célokról és az eszközökről, és tanácsi következtetéseket készített elő, amelyet az Általános Ügyek Tanácsa április 13-án hagyott jóvá. Megerősítésre, így a DRS elfogadására az Európai Tanács 2011. június 24-i ülésén került sor. A Duna-stratégia sikerességének záloga az eredményes megvalósítás.

A magyar elnökség a stratégia sikeres végrehajtását is előkészítette, létrejött a tematikus munkacsoportokra épülő informális intézményrendszer. Mind a 11 területen megkezdődött a projektek kiválasztása, és megfelelő célok meghatározása a Tematikus Koordinációs Bizottság (Steering Group) első munkaindító ülésein. A DRS így megvalósítási fázisba lépett.

A DRS megvalósítási szakasza során már most látható az új irányú együttműködés értéke. A partnerek értékelése szerint a stratégia máris pozitívan járul hozzá a régió szorosabb együttműködéséhez. A politikai szándék továbbra is nélkülözhetetlen a sikerhez, és kiemelt politikai feladat, hogy az elfogadásakor kialakult lendület megtartható legyen, a stratégiát minden releváns fórumon referenciapontként kell felhasználni.