A népesség csökkenése és a társadalom elöregedése az Európai Unió csaknem valamennyi tagállamában – köztük Magyarországon is – komoly gondot okoz. Ezek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok már rövid távon is komoly társadalmi, szociális, foglalkoztatási és költségvetési kihívások elé állítják a mindenkori kormányokat, ezért a téma napirenden tartása és a megoldások keresése egyaránt létkérdés Európa számára.

A tagállami tapasztalatok azt mutatják, hogy a kedvezőtlen változások megfordításához a családpolitika erősítésére, a család stratégiai szerepének elismerésére, az emberi tényező középpontba állítására van szükség. A születési ráták tekintetében jól „teljesítő” tagállamok példáiból az látszik, hogy a családpolitikai rendszerek kiszámíthatósága, a munkavállalás relatív biztonsága, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetősége azok a feltételek, amelyek tervezhetővé és biztonságossá teszik a családalapítást, és ösztönzik a nagyobb arányú gyermekvállalást.

A magyar elnökség eredményei

A családpolitika fontosságának hangsúlyozása érdekében  a magyar elnökség kiemelten kezelte a demográfia, illetve a családpolitika ügyét. Az elnökség tematikus eseménysorozatot (Policies Awareness and Population Issues Week) szentelt a kérdéskörnek, melynek keretében szakmai, civil és egyházi találkozókra került sor, továbbá – az Európai Unió történetében először – a családpolitikáért felelős miniszterek informális tanácsülés keretében megosztották egymással a bevált tagállami gyakorlatokat is. Ennek az informális ülésnek a lezárásaként a spanyol-belga-magyar trióelnökség a soron következő lengyel elnökséggel közösen „Trió+1 Nyilatkozatot” fogadott el „A munka és a családi élet összehangolásának hatásáról a demográfiai folyamatok tükrében” címmel. A magyar elnökség javaslatot tett arra is, hogy 2014 legyen a Családok Európai Éve.

A magyar elnökség a családpolitikai prioritásait tanácsi következtetésekben (záródokumentumban) foglalta össze „A munka és a magánélet összehangolásáról a demográfiai változások tükrében” címmel. A dokumentum összegzi mindazokat a megállapításokat, amelyek a témával kapcsolatos tematikus eseményeken elhangzottak:

  • a munka és a családi élet jobb összehangolásának egyenes hatása van a születésszámra;
  • a családi élet terén is szükség van a nemek közötti egyenlőbb munkamegosztásra;
  • ösztönözni kell az apák fokozottabb szerepvállalását a gyermeknevelésben;
  • a nem kiskorú, de gondozásra szoruló hozzátartozók ápolását figyelembe kell venni a demográfiai (főként gyermekvállalást érintő) folyamatokban;
  • mindezek szoros hatással vannak a nők munkavállalására, illetve a nemek közötti egyenlőségre.

A tanácsi következtetések felkérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a saját hatáskörükbe tartozó területeken tegyenek erőfeszítéseket az említett feltételek előmozdítására.

Intézményesített együttműködés a tagállamok között

A lengyel elnökség szintén kiemelten foglakozik a családpolitikával: a magyar elnökség alatt elfogadott tanácsi következtetések szellemében a demográfia témakörén belül a családpolitikákra, illetve a munka és a családi élet összeegyeztetésére helyezi a hangsúlyt, és foglalkozik az elöregedő népesség témakörével is.

A Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) október 3-i ülésén tanácsi  következtetéseket fogadott el „A demográfiai kihívás kezelése: a tagállamok közötti intézményes együttműködés a népesedési kérdések és a munka és a család összeegyeztetése területén” címmel. A dokumentum azt taglalja, hogy milyen módokon lehet válaszolni a demográfiai kihívásra, különös tekintettel a tagállamok közötti intézményesített együttműködési lehetőségekre.