Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése mellett történelmi siker annak bővítése is. Magyarország nem csak 2011-es soros elnökségi szerepkörében volt elkötelezett a folyamat továbbvitele mellett, tagállamként is az marad. Cél, hogy az Európai Unió továbbra is nyitva álljon azon európai országok előtt, amelyek osztják és képviselik az EU értékeit, készek és képesek az európai értékek megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket.

Történelmi siker

Hatvan évvel ezelőtt, 1950-ben, hat ország állapodott meg szén- és acéliparának összehangolt működtetéséről. Ebből a gazdasági együttműködésből nőtte ki magát az Európai Unió, amely ma már 27 ország szoros integrációjaként működik. Közös politikái és intézményei által megteremtette a tagállamok közti kohéziót, és erősíti a világban betöltött szerepét. A legutóbbi bővítések során Magyarországgal együtt tíz volt szocialista ország csatlakozott az unióhoz, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kontinensen megszilárduljanak a demokratikus értékek, a jogállamiság és a biztonság. Európa jelentősége az így kialakult egységben rejlik, amelynek egyik alapeleme az uniós bővítéspolitika.

Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése és ezzel párhuzamos bővítése történelmi siker. E folyamat lendületét igyekezett fenntartani a 2011-es magyar EU-elnökség is.

Magyar elnökség – új dinamika

A magyar soros elnökség a prioritások között kezelte a bővítési folyamatot és a nyugat-balkáni országok integrációjának ügyét: feladatunk annak biztosítása volt, hogy a csatlakozási folyamat ütemesen, a csatlakozásra várók felkészültségének figyelembe vételével haladjon előre.
A magyar elnökség egyik legfontosabb eredménye, hogy ezt a célkitűzést sikerült megvalósítania a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásának elősegítése révén, ami az elnökség kiemelt prioritása volt. A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása messze túlmutat Horvátország és az EU kapcsolatán: a magyar elnökség új dinamikát adott a nyugat-balkáni integrációs folyamatnak.

A magyar elnökség kezdetekor még hét fejezet volt nyitva. Horvátország óriási erőfeszítések árán eleget tett minden elvárásnak, a magyar elnökség pedig minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy ezen horvát erőfeszítéseket az EU tagállamai elismerjék. Ennek köszönhetően, a Bizottsággal is szoros együttműködésben sikerült elérni, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások még a magyar elnökség időszakában lezáruljanak. A tagállamok az Európai Tanács júniusi ülésén meghozták a szükséges politikai döntést, így a magyar elnökség 2011. június 30-án lezárhatta a tárgyalásokat.

A csatlakozási szerződés 2011. december 9-i brüsszeli aláírásával kezdetét vette a ratifikációs folyamat, amelynek nyomán Horvátország az unió 28. tagállamává válhat – a tervek szerint 2013. július 1-jétől.

A nyugat-balkáni országok integrációja

A magyar diplomácia kitartó próbálkozásainak köszönhetően 2011. június 20-án Luxemburgban sikerült megrendezni a márciusban az észak-afrikai események miatt elhalasztott Nyugat-Balkán Fórumot, amelyen tagállamok és a térségbeli országok külügyminiszterei vettek részt, és Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökölt. Orbán Viktor miniszterelnök is látogatásokat tett a régióban. Ezek megerősítették Magyarország és a magyar elnökség elkötelezettségét a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozási folyamata iránt.

A magyar elnökség lezárultával, a miniszterelnöki látogatások és elnökségi tapasztalatok összefoglalójaként született meg az a memorandum, amely áttekinti a nyugat-balkáni országok helyzetét, és javaslatokat fogalmaz meg arra nézve, hogy a jövőben az EU-nak miként kellene kezelnie a térség államait. A dokumentumot Orbán Viktor kormányfő eljuttatta az Európai Tanács tagjaihoz, Jerzy Buzekhez, az Európai parlament elnökéhez és Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselőhöz.

A lengyel elnökség is a prioritások között szerepeltette a bővítési folyamat és a nyugat-balkáni országok integrációjának előmozdítását. Magyarország következetesen segítette a lengyel partnerek erőfeszítéseit. Rendszeresek voltak a politikai és szakértői szintű egyeztetések, a V4 keretében folytatott eszmecserék.

A tagállamok 2011 decemberében miniszteri, valamint állam- és kormányfői szintű megbeszélést folytattak a bővítési folyamat eredményeiről, kilátásairól. A folyamatban érintett országok előrehaladását is értékelték.

Szerbia

A Bizottság a 2011. október 12-én közzétett bővítési csomag részeként bemutatta véleményét (avis) Szerbia csatlakozási kérelmével kapcsolatban, és javasolta, hogy – az elért eredmények nyomán, azzal a feltétellel, hogy Szerbia folytatja a párbeszédet Koszovóval és végrehajtja az eddigi megállapodásokat – az Európai Tanács adja meg a tagjelölti státuszt.

Magyarország csak azt követően tudta a tagjelölti státusz megadását támogatni, hogy 2011. december 5-én a szerb parlament megszavazta a rehabilitációs törvényt, amely megfelel a szerbiai magyarság érdekeinek, és orvosolja a korábban megszavazott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből fakadó kirekesztést és kollektív megbélyegzést.

Az Európai Tanács 2011. december 9-i döntése nyomán Szerbia tagjelölti státuszának megadására a Tanács (Általános Ügyek Tanácsa) 2012 februárjában – majd ez alapján az Európai Tanács márciusban – tért vissza. Mivel a szükséges feltételek teljesülnek – folyamatos és hiteles elkötelezettség a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése, a megállapodások végrehajtása mellett –, Szerbia tagjelöltté vált.

Montenegró

Ha részlegesen is, de sikerült előrelépést elérni Montenegró csatlakozási folyamatában: az Európai Tanács 2012 júniusára irányozta elő a döntést a tárgyalások megkezdéséről. Előzőleg a Bizottság jelentést készít a jogállamiság, alapjogok területén, azon belül is a korrupció- és szervezett bűnözés elleni fellépés kapcsán elért teljesítményről. A Bizottság egyúttal megkezdi a tárgyalási keret kidolgozását, s az érintett fejezetek (23., 24.) analitikus vizsgálatát.

Macedónia

Macedóniával kapcsolatban a tagállamok az Általános Ügyek Tanácsa 2011. december 5-i ülésén arra tudtak kötelezettséget vállalni, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitásának immáron több éve elodázott kérdésére a következő elnökség időszakában visszatérnek. Magyarország csalódottan fogadta, hogy a tagjelölt integrációs előrehaladását nem sikerül kimozdítani a holtpontról. Bízunk abban, hogy a görög-macedón névvitában mielőbb sikerül kompromisszumra jutni, és a tagjelölt erőfeszítéseit az integrációs folyamatban való előbbre jutása is tükrözi majd.

Törökország

A Tanács soros elnökeként Magyarország mindent megtett azért, hogy a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások is új lendületet kapjanak. A török választások és a csatlakozási folyamatot lassító egyéb tényezők miatt 2011 első félévében egyetlen fejezetet sem nyitottak meg, de a magyar elnökség számos bizalomerősítő lépést tett, így például valamennyi magyarországi informális tanácsülésre meghívta a tagjelölt államok, köztük Törökország miniszterét is.

A törökországi parlamenti választások után a lengyel elnökségnek sem sikerült előrelépést elérnie a török csatlakozási tárgyalások terén. A decemberi tanácsi döntések ugyanakkor jóváhagyták a Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok és Törökország szorosan együttműködve próbálja megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol előrelépés érhető el. A konkrét feladatokra koncentrálva erősíthető a bizalom is az EU és Törökország között.

Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Törökország megőrizze elkötelezettségét és érdekeltségét a csatlakozási folyamatban. Törökország az Európai Unió stratégiai partnere: nemcsak regionális politikai befolyása, energiabiztonsági szerepe miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem gazdasági teljesítménye is húzóerő lehet Európa számára. E megfontolások miatt is támogatjuk a Bizottság által javasolt új pozitív menetrendet, amely lendületet adhat az EU-Törökország együttműködés új területeinek kiaknázására.

Izland

A magyar elnökség dinamizmust adott az Izlanddal folyó csatlakozási tárgyalásoknak: a 2011. június 27-i tárgyalási fordulón négy fejezetet megnyitottak, és ebből kettőt le is zártak a tagállamok. Az izlandi csatlakozási folyamatra azért is irányult megkülönböztetett figyelem, mert Magyarország megítélése szerint kedvező impulzust adhat a bővítési folyamat egészének, és javíthatja annak megítélését a tagállamok körében.

A lengyel elnökség sikeresen fenntartotta a lendületet, Izlanddal két tárgyalási fordulót rendezett. A következő időszakban olyan, a korábbiaknál összetettebb fejezetek tárgyalása kerül majd napirendre, amelyek ágazati jelentőségük mellett az izlandi identitás kérdését is érintik: ilyen a mezőgazdaság, a halászat, a környezetvédelem. Magyarország reális célkitűzésnek tartja, hogy valamennyi tárgyalási fejezet megnyissanak a dán elnökségi félév során.