Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a tagállamok látják el előre meghatározott, határozatban rögzített sorrendben. A soros elnökség elsősorban technikai, szervezési jellegű funkciókat tölt be, így feladatai közé tartozik a Tanácsi és a tanácsi munkacsoporti ülések napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. Az elnökséget ellátó tagállam elsősorban a politikai napirend meghatározása révén gyakorolhat befolyást az Unió tevékenységének alakítására. 

Az elnöki tisztséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. Az elnökségi triók rendszerét a Lisszaboni Szerződés léptette életbe 2009-ben. A trió tagjai hosszú távú célokat jelölnek ki és közös programot készítenek, melyben meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket, amelyekre a 18 hónapos időszak során kitüntetett figyelmet fordítanak és a három ország mindegyike a közös, másfél éves program alapján készíti el saját, részletes féléves tervét. 2018. január 1-től sorban Románia, Finnország és Horvátország töltik be a soros elnöki tisztséget.

A román soros elnökség prioritásai

Románia 2019. január 1. és június 30. között első alkalommal tölti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét. Bukarest négy pillérre épülő, az európai projekt megerősítését célzó és a ciklus végén a polgárok számára is konkrét kézzelfogható eredményeket felmutatni kívánó programtervet készül összeállítani. Az elnökség mottója: „Kohézió, a közös európai érték”, prioritásai pedig a következők:

1) A konvergencia Európája: növekedés, kohézió, versenyképesség és összekapcsolódás – A román elnökség a kitűzött célokat megfelelően támogató, modern, hatékony és minden fél számára elfogadható költségvetés kialakítására fog törekedni. A kohéziós politika terén Bukarest szerint egyrészt elengedhetetlen a megfelelő források biztosítása, a tagországok közötti szakadékok csökkentése érdekében, de párhuzamosan a szakpolitika reformját is támogatják, hogy az megfelelhessen az EU jelenlegi szükségleteinek. Az Unió költségvetésének anélkül kell finanszíroznia a tagállamok által jelenleg leginkább fontosnak ítélt politikákat (biztonság és védelem, migráció, kutatás és fejlesztés), hogy ez negatívan érintené a hagyományos politikákat (mezőgazdaság és kohézió). Mindent megtesznek, hogy előmozdítsák az MFF tárgyalásokat. Bukarest támogatja az energiaunió és az európai energia-infrastruktúra fejlesztését, továbbá külön hangsúlyt kívánnak fektetni az energiaszegénység kérdésére, amelyre uniós szintű válaszok keresését szorgalmazzák.

2) A biztonság Európája – E prioritás jegyében a schengeni rendszer normális működésének helyreállítása, és a külső határok védelmének megerősítése Bukarest célja. A migráció hatékony kezelésének érdekében a problémát a kiváltó okok felszámolása révén javasolják orvosolni, és az EU területére csak a tartózkodáshoz megfelelő jogalappal rendelkező személyeket szabad beengedni, továbbá meg kell különböztetni a tényleges menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Az EU belső biztonságának jegyében külön figyelmet terveznek fordítani a terrorizmus elleni harcra és támogatják a Frontex megerősítését is. Románia emellett nagy hangsúlyt kíván fektetni a Digitális Belső Piac kiépítésével kapcsolatban a kiberbiztonság kérdésére. 

3) Európa, mint globális szereplő – A román elnökség fejleszteni kívánja az EU keleti szomszédjaival ápolt kapcsolatát. Fontos célkitűzésük továbbá a korábbi elnökségek által megkezdett bővítéspolitikai törekvések folytatása, készek megosztani a saját csatlakozási tárgyalásaik alatt szerzett tapasztalataikat a tagjelöltekkel. Ezen a területen a Nyugat-Balkán országai mellett külön kiemelik és támogatják Moldova integrációjának fontosságát.

4) Közös értékek Európája – Románia az Európai Unió Tanácsának elnökeként elkötelezett egy koherens, erős, szolidáris, egységes és befogadó Unió kiépítése mellett és ennek kapcsán olyan fórum kialakítására törekszenek ahol valós párbeszédre kerülhet sor az uniós értékekről. 

A román kormány számos fórumon megerősítette, hogy Bukarest elnökségének agendáját az EU jövőjével kapcsolatos kérdések fogják dominálni és e tekintetben kiemelt szerepet szánnak a 2019. május 9-én megrendezendő Nagyszebeni Csúcsnak. Románia elnökségi kommunikációjának középpontjában az ország iránti bizalom erősítése áll; a bukaresti kormány kimondott célja, hogy az elnökség révén javítsák a Romániáról kialakult képet és igyekeznek előrelépést elérni több, Románia számára stratégiai fontosságú kérdésben (pl. csatlakozás az euró-zónához és Schengenhez).

Tovább a román elnökség honlapjára!