Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2018. február 15-én, Budapesten munkaebéden látta vendégül David Brozina-t, Szlovénia európai uniós ügyekért felelős főigazgatóját. A tárgyalás során többek között az európai migrációs politika, a 2020 utáni többéves pénzügyi keret, a családi ellátások indexálása és a kiküldetési irányelv fuvarozói szektorra való alkalmazásának kérdései kerültek megvitatásra.

ME

A megbeszélésen a főigazgató elmondta: a 2020 utáni uniós költségvetésnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az Európára nehezedő új kihívások kezelésére. Véleménye szerint a források elosztásánál hangsúlyosan kell figyelembe venni a migrációs nyomás enyhítésében szerepet vállaló tagállamokat. David Brozina bemutatta a dublini rendszer reformjára vonatkozó alternatív szlovén javaslatot. Szlovénia álláspontja, hogy az allokációs rendszer nem szabad, hogy a dublini rendszer részévé váljon a jövőben. A szolidaritás ugyanis nemcsak a nemzetközi védelemre jogosult menedékkérők áthelyezésével valósulhat meg, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformja pedig sokkal inkább a gyakorlati segítségnyújtásra kell, hogy összpontosítson.

Molnár Balázs kifejtette, hogy Magyarország az elsők között bizonyította Európa iránti szolidaritását, amikor lezárta a nyugat-balkáni migrációs útvonalat. Egy elosztás alapú menekültügyi rendszer helyett egy külső határvédelmen alapuló rendszer létrehozása sokkal jobban hozzájárulna a migrációs válság hosszú távú kezeléséhez. Hozzátette: a kohéziós politika a Szerződésekben lefektetett célok végrehajtására lett létrehozva. A kohéziós források nem tekinthetőek adománynak, hiszen a belső piac előnyeit ugyanúgy élvezik a fejlettebb nyugat-európai tagállamok, mint a nettó haszonélvező közép-kelet európai térség. Molnár Balázs a migrációról elmondta, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformfolyamatában mindaddig nem lesz előrelépés, amíg a kötelező relokáció annak részét képezi.

A helyettes államtitkár az osztrák kormány által 2019. január 1-jétől bevezetni tervezett, az Ausztriában dolgozó szülők gyermekei után járó családi ellátások összegének a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam életszínvonalához igazodó, diszkriminatív jellegű csökkentése (indexálás) kapcsán kifejtette, hogy az rendkívül hátrányosan érintené a magyar munkavállalókat és teljes mértékben ellentétes az uniós joggal. Rávilágított arra, hogy köszönhetően az Európai Bizottság határozott ellenállásának is, ez ideáig sikerült megakadályozni azon tagállamok törekvéseit, akik már régóta uniós szinten kívánják szabályozni a kérdést. A szlovén főigazgató osztotta a magyar álláspontot, ugyanakkor jelezte, hogy kétoldalú konfliktust Ausztriával nem kívánnak vállalni e kérdésben.

Molnár Balázs helyettes államtitkár a kiküldetési irányelv közlekedési szektorra való alkalmazása kapcsán – az ún. Mobilitási Csomag keretében – speciális szabályokat lefektető, jelenleg tárgyalás alatt álló javaslat vonatkozásában ismertette a magyar álláspontot. Hangsúlyozta, hogy a közlekedési szektor a magyar GDP 6,5 %-át adja, ezért kiemelt érdekünk a magyar vállalkozások védelme. A főigazgató elismerte a kérdéskör fontosságát, ugyanakkor jelezte, hogy Szlovénia nem kezeli prioritásként a fuvarozók helyzetéről szóló vitát. 

Miniszterelnökség