Az erős európai uniós kohéziós politika és közös mezőgazdasági politika (KAP) megőrzésének fontosságát hangsúlyozta Martonyi János 2012. január 27-én Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsának a 2014-2020 közötti többéves uniós keretköltségvetéssel foglalkozó eszmecseréjében.
Vita a többéves pénzügyi keretről
A miniszterek a dán soros elnökség által korábban feltett kérdések mentén folytattak vitát a többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework – MFF), hogy a tagállamok jobban megismerjék egymás álláspontját.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, a többéves pénzügyi keret végső célja, hogy megfelelő összhangot találjanak a versenyképesség és szolidaritás, a pénzügyi fegyelem és a növekedés között. Hangoztatta: a Lisszaboni Szerződés kibővítette az uniós feladatokat, és ehhez szükség van a megfelelő forrásokra.
„A KAP és a kohéziós politika egységesebbé teszik az uniót a válságos időkben, olyankor is, amikor sok polgár megkérdőjelezi az európai integráció sikerét” – emelte ki hozzászólásában Martonyi az erős közös politikák fontosságáról szólva. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a kohéziós politikára vonatkozó jelenlegi javaslatokat a magyar álláspont szerint néhány ponton ki kell igazítani a szolidaritás elvének teljes érvényesülése érdekében. Az agrárpolitika esetében aggasztónak nevezte a közvetlen támogatások szintjének csökkentését.
Informális EU-csúcs
Az Általános Ügyek Tanácsa Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke részvételével megvitatta az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőinek január 30-i informális találkozójának napirendjén szereplő témákat is.
A jóváhagyásra váró úgynevezett pénzügyi paktummal kapcsolatban a magyar külügyminiszter az ülés után kijelentette, hogy az utóbbi időszakban sokat javult az új kormányközi szerződés tervezett szövege. Jelezte: várakozásai szerint hamarosan megállapodás születik abban a kérdésben, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon „főszabályként” a szerződéshez csatlakozó, eurózónán kívüli országok is részt vehetnek. Megerősítette azt is, hogy a csúcsértekezlet középpontjában a Van Rompuy elnök terveinek megfelelően a növekedés és a foglalkoztatás témaköre áll majd.
A miniszterek áttekintették a tavaly decemberi EU-csúcsértekezleten született döntések végrehajtását és a március elejére összehívott, következő hivatalos csúcstalálkozó előkészítését, a dán elnökség pedig bemutatta a munkaprogramját.
Kötelezettségszegési eljárások: Magyarország gyors lezárásra törekszik
A hivatalos napirendi pontok megtárgyalása után röviden a magyarországi alkotmányos változásokról is szó esett – mondta el a sajtónak Martonyi János. Az ülésnek ezen részében a rövid elnökségi felvezetőt, a főként a tények ismertetésére szorítkozó európai bizottsági tájékoztatót, valamint a magyar külügyminiszter hozzászólását követően még Didier Reynders belga külügyminiszter szólalt fel, aki azt kérte, hogy a szóban forgó uniós eljárásokról, azok eredményéről a későbbiekben is kapjon a Tanács tájékoztatást.
Martonyi János aláhúzta: a magyar kormány célja az, hogy a január 17-én indított kötelezettségszegési eljárásokat még azok első szakaszában sikerüljön lezárni. Martonyi a miniszterek előtt megerősítette, hogy „bárkivel, bármikor, bármilyen szinten” készek erről párbeszédet folytatni.
Hangsúlyozta azt is, hogy miután a Tanács az ülésen megkapta a megfelelő tájékoztatást a magyar helyzetről, ebben a testületben le kellene zárni a Magyarországgal kapcsolatos vitát. Ismét hangot adott annak a véleményének, hogy el kell kerülni „a tagállamok közötti vitákat, megosztottságot politikai és ideológiai vonalak mentén”. „A politikai vitáknak is megvan a fórumuk, mindenekelőtt az Európai Parlament” – tette hozzá a miniszter.
A „kohézió barátainak” munkavacsorája
Az Általános Ügyek Tanácsa ülését megelőzően, 2012. január 26-án este – Lengyelország kezdeményezésére – a kohéziós politika fenntartásában érdekelt 14 ország, az úgynevezett „Kohézió Barátai” csoport munkavacsorán vitatta meg a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások helyzetét Brüsszelben. A munkavacsorán – amelyen Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot – első ízben vett részt a hamarosan csatlakozó Horvátország képviselője.
A találkozó megmutatta, hogy a 14 tagállam zöme továbbra is ellenzi a nettó befizető országok ama törekvését, hogy 2014-2020 között – a jelenlegi pénzügyi kerethez képest – megnyirbálják kohéziós forrásokat. A munkavacsora résztvevőinek túlnyomó többsége elutasította azt a nettó befizetők által javasolt úgynevezett „top down” megközelítést is, amely előre meghatározná a többéves költségvetés összegét, és ezt követően rendelkezésre álló forrásokhoz rendelné a feladatokat. A kohéziót támogató országok szerint ezzel szemben arra van szükség, hogy az EU prioritásai alapján épüljön fel a költségvetés, azaz a fontos célokhoz rendeljék hozzá a forrásokat.
(MTI; eu.kormany.hu)
