Vállalatokat, üzleti szférát érintő információk

Az Egyesült Királyság Európai Unióból 2019. március 30. közép-európai idő szerint 00:00-kor történő kilépést követően alapvetően két lehetőség áll a szigetország és az EU – így közte Magyarország – közötti kereskedelmi kapcsolatok fenntartására. Abban az esetben, ha sikerül a kilépési megállapodásról áprilisig megállapodni a feleknek, úgy egy átmeneti időszak lép érvénybe, amely 2020 év végéig garantálná a jelenlegi belső piaci státusszal azonos elbánást. Ezen megoldás alapján lényegében nem változnának meg a szabályok az Egyesült Királysággal való gazdasági kapcsolatainkat illetően. Amennyiben az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, a felek közötti kereskedelmi kapcsolatok gyökeresen megváltoznak és átalakulnak, és a mostani és belső piaci alapokról áthelyeződnek a WTO-szabályokra. Ennek értelmében újból vámok kerülnének bevezetésre, illetve számtalan egyéb nem vámjellegű akadály is nehezíteni fogja a kereskedelmi kapcsolatokat (pl.: vámeljárás). 

A WTO (Kereskedelmi Világszervezet) – melynek jelenlegi tagsága lefedi a világgazdaság szereplőinek legnagyobb részét – működésének alapelve a külföldi partnerek, illetve a külföldi és hazai termékek, illetve szolgáltatások közötti diszkrimináció tilalma. A WTO legnagyobb kedvezmény elve szerint egy tagország nem tehet különbséget a külföldi partnerek termékei és szolgáltatásai között, vagyis amennyiben valamilyen kereskedelmi kedvezményt nyújt egy partner számára, úgy azt a többiekre is ki kell terjesztenie. A nemzeti elbánás elve alapján egy tagország nem részesítheti eltérő elbánásban a hazai és a külföldi eredetű termékeket és szolgáltatásokat. 

A WTO keretében a tagok úgynevezett vállalási listákban rögzítik a vámok szintjét és a szolgáltatási szektoraik nyitottságát, vagyis ezen listák azokat a kondíciókat számszerűsítik, amelyekkel az Egyesült Királyság piacára léphetnek az egyes tagországok, így Magyarország gazdasági szereplői. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével szükségessé válik az ország önálló vállalási listáinak meghatározása, melynek előkészületeit az Egyesült Királyság már megkezdte. Rendezetlen kilépés esetén ezen, áru-, illetve szolgáltatáskereskedelmi vállalási listákban foglaltak mentén fog zajlani az Egyesült Királyság és kereskedelmi partnerei közötti kereskedelem. Fontos kiemelni, hogy a fentebb említett elvek alapján főszabály szerint az Egyesült Királyság nem tudja más országokat kedvezőbb elbánásban részesíteni a magyar termékekkel és szolgáltatásokkal szemben. Ez a megállapítás szintén igaz tehát a hazai és külföldi vállalatokkal szembeni esetleges diszkriminációra. Ezen főszabályok alóli kivételeket az Egyesült Királyság vállalási listáiban lehet megtalálni.

Fontos különbség továbbá, hogy a WTO szabályrendszere alapján a személyek szabad mozgása a jelenlegi uniós alapszabadságokhoz tekintetében minőségében más és jóval korlátozottabb. A WTO Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS) lehetővé teszi a természetes személyek szolgáltatásnyújtás céljából történő jelenlétét (mode4), azaz magyar állampolgárok szolgáltatásnyújtását az Egyesült Királyság területén. Ehhez azonban nem társulnak egyéb jogok (letelepedés, vízum, stb.), csupán az adott szektor külföldi szolgáltatók előtti megnyitását jelenti. Az, hogy mely szolgáltatási szektorokat liberalizálják a felek, szintén a vállalási listákban kerül feltűntetésre, ahogyan az is, mely szektorokban nem biztosított a hazai szolgáltatókkal azonos elbánás a külföldiek számára.

Az ország által közzétett szolgáltatáskereskedelmi vállalási lista szinte teljes mértékben átemeli a jelenlegi uniós korlátozásokat, az árukereskedelem területén pedig a benyújtott lista ehhez hasonlóan a legtöbb termék tekintetében az EU jelenlegi külső vámjait tükrözi, vagyis másolja le. 

A WTO fontos szerepet játszik a közbeszerzések tekintetében is. A WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása (Government Procurement Agreement, GPA) egyértelműséget és átláthatóságot biztosít, valamint garantálja az azonos bánásmódot a beszerzési eljárásokban a GPA részes feleinek ajánlattevői, illetve a részes felek országaiból származó áruk és szolgáltatások számára. Az Egyesült Királyság jelenleg saját jogán nem, csupán az európai uniós tagsága folytán részes fele a megállapodásnak. Ez azt jelenti, hogy abból a kilépés következtében automatikusan kiesik, és újra kell csatlakoznia a megállapodáshoz. Előreláthatóan azonban a tagság folyamatossága nem sérül, vagyis az ország a kilépést követően kis időre sem esik ki a GPA hatálya alól. Az Egyesült Királyság piacrajutási vállalási listájához kapcsolódó ajánlat alapján a kilépést követően a brit közbeszerzések vonatkozásában az EU tagországok az EFTA országokhoz hasonló elbánásban részesülnek majd a brit piacon.

További információk:

https://www.gov.uk/guidance/exporting-and-importing-goods-if-the-uk-leaves-the-eu-with-no-deal

Árukereskedelem

Társasági adó

ÁFA

Nemzetközi adózás

Jövedéki adó

Pénzügyi szabályozási szempontok

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének következményei a társasági jogra

Roaming

Közúti áru- és személyszállítás

Vegyi anyagok

További hasznos információk

Menü

Európai Uniós Politikák Kialakításáért és Koordinációjáért Felelős Államtitkárság

Brexit

Navigáció