Magyarország és Lengyelország Európa hagyományos keresztény kulturális alapértékeit védi

Publikálva: 2018. szeptember 27.

Magyarország versenyképes Közép-Európát szeretne egy erős és egységes Európai Unióban, ahol a nemzeti álláspontokat tiszteletben tartják, és a sikeres országokat, amelyek gazdaságilag fejlődnek és megvédik az EU külső határait nem megbüntetik, hanem elismerik – hangsúlyozta nyitóbeszédében Schmitt Pál Péter helyettes államtitkár a Lengyel Külügyi Intézet negyedik alkalommal Budapesten megrendezett „Dwa Bratanki” konferenciáján 2018. szeptember 25-én.


A Miniszterelnökség európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az eseményen rámutatott: a Magyarország és Lengyelország közötti történelmi barátság mindmáig eleven a két nemzet között, Varsó és Budapest pedig működőképes válaszokat képes adni az Európai Uniót érő XXI. századi kihívásokra, legyen szó a nemzeti identitás megőrzéséről, a tömeges migráció megállításáról vagy a digitalizációra való átállásról.  Mindkét ország határozottan kiáll amellett, hogy szeretné megőrizni Európa keresztény kulturális alapértékeit, amellett, hogy minden tagállam megőrizheti nemzeti identitását és szuverenitását.

Schmitt Pál Péter hangsúlyozta: Magyarország az EU jövőjéről szóló vitában azt az álláspontot képviseli, hogy az Unió csak akkor lehet erős, ha azt erős tagállamok alkotják. A helyettes államtitkár szerint ennek érdekében vissza kell térni az integráció eredeti értékeihez és alapelveihez, nem kérdőjelezhető meg a négy uniós alapszabadság, köztük a munkavállalók szabad mozgása, továbbá biztosítani kell az Unió külső határainak védelmét. Az a meglepő kép bontakozik ki ma Európában, hogy amíg a 2004-ben és később csatlakozott új tagállamok az EU alapértékeit védik, addig a Nyugat-Európában egyre dominánsabb progresszív politikai ideológia ezeket leépítené és egy multikulturális Európa létrehozását szeretné elérni a nemzetállamok, a keresztény kultúra, a nemzeti identitások meggyengítésével – tette hozzá Schmitt Pál Péter.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint Magyarországnak és Lengyelországnak már csak ezért sincs szégyellnivalója, amikor nemzeti érdekeit Brüsszelben is érvényesíti és javaslatait megfogalmazza az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, épp ellenkezőleg: a két ország politikai és gazdasági rendszerek megújítása terén szerzett tapasztalatai jó gyakorlatnak tekinthetők és hasznosíthatók az EU megreformálásához is.

(Miniszterelnökség)

Menü

Európai Uniós Politikák Kialakításáért és Koordinációjáért Felelős Államtitkárság

Navigáció