Magyarország és Lengyelország Európa hagyományos keresztény kulturális alapértékeit védi

Publikálva: 2018. szeptember 27.

Magyarország versenyképes Közép-Európát szeretne egy erős és egységes Európai Unióban, ahol a nemzeti álláspontokat tiszteletben tartják, és a sikeres országokat, amelyek gazdaságilag fejlődnek és megvédik az EU külső határait nem megbüntetik, hanem elismerik – hangsúlyozta nyitóbeszédében Schmitt Pál Péter helyettes államtitkár a Lengyel Külügyi Intézet negyedik alkalommal Budapesten megrendezett „Dwa Bratanki” konferenciáján 2018. szeptember 25-én.


A Miniszterelnökség európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára az eseményen rámutatott: a Magyarország és Lengyelország közötti történelmi barátság mindmáig eleven a két nemzet között, Varsó és Budapest pedig működőképes válaszokat képes adni az Európai Uniót érő XXI. századi kihívásokra, legyen szó a nemzeti identitás megőrzéséről, a tömeges migráció megállításáról vagy a digitalizációra való átállásról.  Mindkét ország határozottan kiáll amellett, hogy szeretné megőrizni Európa keresztény kulturális alapértékeit, amellett, hogy minden tagállam megőrizheti nemzeti identitását és szuverenitását.

Schmitt Pál Péter hangsúlyozta: Magyarország az EU jövőjéről szóló vitában azt az álláspontot képviseli, hogy az Unió csak akkor lehet erős, ha azt erős tagállamok alkotják. A helyettes államtitkár szerint ennek érdekében vissza kell térni az integráció eredeti értékeihez és alapelveihez, nem kérdőjelezhető meg a négy uniós alapszabadság, köztük a munkavállalók szabad mozgása, továbbá biztosítani kell az Unió külső határainak védelmét. Az a meglepő kép bontakozik ki ma Európában, hogy amíg a 2004-ben és később csatlakozott új tagállamok az EU alapértékeit védik, addig a Nyugat-Európában egyre dominánsabb progresszív politikai ideológia ezeket leépítené és egy multikulturális Európa létrehozását szeretné elérni a nemzetállamok, a keresztény kultúra, a nemzeti identitások meggyengítésével – tette hozzá Schmitt Pál Péter.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint Magyarországnak és Lengyelországnak már csak ezért sincs szégyellnivalója, amikor nemzeti érdekeit Brüsszelben is érvényesíti és javaslatait megfogalmazza az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, épp ellenkezőleg: a két ország politikai és gazdasági rendszerek megújítása terén szerzett tapasztalatai jó gyakorlatnak tekinthetők és hasznosíthatók az EU megreformálásához is.

(Miniszterelnökség)

Menü

Európai Uniós Politikák Kialakításáért és Koordinációjáért Felelős Államtitkárság

Brexit

Navigáció