Magyar-szlovén egyeztetés uniós ügyekben – prioritás kell, hogy legyen a külső határvédelem és nyugat-balkáni bővítés

Publikálva: 2018. március 28.

Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár 2018. március 28-án fogadta szlovén partnerét, Iztok Mirošič államtitkárt. A megbeszélésen a felek áttekintették a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó álláspontjaikat, a migrációs válság jelentette kihívást és a külső határvédelem fontosságát, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváját, valamint a kiküldetési irányelv kérdését.

ME


A többéves pénzügyi keret kapcsán egyetértettek abban, hogy a hagyományos politikák, azaz a közös agrárpolitika és a kohéziós politika jelentősen hozzájárulnak az Európai Unió sikerességéhez, ezért ezek finanszírozását 2020 után is fenn kell tartani. Amellett, hogy ezek a források biztosítják az európai mezőgazdaság fenntarthatóságát és segítik a kevésbé fejlett országokat a felzárkózásban, fontos szerepet töltenek be a belső piac akadálymentes működésében is, amely az európai versenyképesség és a gazdasági növekedés motorja. Takács Szabolcs hangsúlyozta, hogy az elmúlt években megjelenő válságok kezelésére nagyobb összegeket kell szánni, azonban ezekből olyan programokat kell finanszírozni, amelyek működőképes választ adnak az egyes kihívásokra. Ezt szem előtt tartva a migrációs válság kezelése során a külső határok védelmére kell fókuszálni, illetve a térség biztonságának érdekében a 2027 végéig tartó keretben forrásokat kell elkülöníteni a nyugat-balkáni országok csatlakozására is.

Takács Szabolcs a migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az Uniónak elsősorban a külső határok védelmére kell koncentrálnia. Az elmúlt három év bizonyította, hogy a relokációs mechanizmus nem ad megfelelő választ a migráció okozta problémákra, sőt ösztönzőleg hat azokra az embertömegekre, akik egy jobb élet reményében indulnak útnak Európa felé. Ezen okoknál fogva a relokáció Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a schengeni belső határellenőrzések fenntartása nem járul hozzá az illegális migráció kezeléséhez, sérti az uniós alapvető szabadságokat, és károsan hat a versenyképességre, így azok kivezetése prioritás a két ország számára. Egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a migrációs hullámot Európán kívül kell megállítani, ebben pedig az EU-nak támogatnia kell mind Törökországot és a nyugat-balkáni partnereit, mind pedig az észak-afrikai országokat. A globális migrációs kompaktról folyó tárgyalások kapcsán Takács Szabolcs kiemelte, az uniós intézmények nem beszélhetnek az ENSZ fórumain a tagállamok nevében, ameddig nincsen egyhangúlag elfogadott és minden tagállam egyetértését bíró uniós álláspont.

A kiküldetési irányelv felülvizsgálatáról szóló tárgyalások kapcsán Szlovénia és Magyarország is abban érdekelt, hogy a közúti közlekedési ágazatra vonatkozóan speciális szabályok legyenek az irányadóak, amelyek messzemenően figyelembe veszik a közlekedési szektor gazdasági érdekeit. Továbbra is szoros szlovén-magyar együttműködésben vagyunk kölcsönösen érdekeltek a kérdés megnyugtató rendezése érdekében. A szlovén fél egyetértett azzal, hogy nem lehet teljesíthetetlen adminisztratív terheket előírni a fuvarozási tevékenységet végző vállalkozásoknak.

Mindkét fél hangsúlyozta, hogy kormányaink  prioritásként kezelik a nyugat-balkáni országok uniós perspektíváját és európai integrációját. Ennek mentén egyetértettek abban, hogy a májusi szófiai EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó kiemelt jelentőséggel bír és lehetőséget teremt, így az ott elfogadott zárónyilatkozatnak hiteles politikai üzenetet kell küldenie a térség felé, konkrét céldátumok meghatározásával.

Miniszterelnökség

Menü

Főoldal

Navigáció