Az uniós ügyek magyarországi kormányzati koordinációja

Az európai uniós koordináció az adott tagállam uniós hatáskörbe tartozó ügyeinek belső koordinációs rendjét jelenti, amelynek szervezeti, hatásköri és eljárási szabályozását tartalmazza. Ennek megvalósítására nincs egységes uniós modell, az Európai Unió azt azonban minden tagállamtól elvárja, hogy megfelelő és átlátható rendje legyen az uniós döntéshozatalban való tagállami részvételnek. 

A 2014-től kezdődő kormányzati ciklus újra közös irányítás alá helyezte az európai uniós koordinációt és a fejlesztéspolitikát. A Kormány felelős szerve a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki e feladatkörökkel önálló államtitkárokat bízott meg. Az európai uniós koordinációt ellátó miniszter legfontosabb feladata az egységes tagállami álláspont létrehozása, valamint az uniós döntéshozatallal való kapcsolattartás. A kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 152/2014 (VI. 6.) Korm. rendelet az európai uniós ügyek koordinációját a Miniszterelnökséget vezető miniszterre bízza. Ő felel az európai uniós források felhasználásáért és ő jelöli ki a kormány képviseletéért felelős minisztert az Európai Unió Tanácsában. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolása tárcaközi koordinációt igényel. Az ebben résztvevő szerv a Kormány, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az általa vezetett európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet, a közigazgatási államtitkári értekezlet, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB), valamint az EKTB szakértői csoportjai.

Az EKTB általános feladata az európai uniós ügyek kormányzati koordinációja, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok szakmai előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése és összehangolása. Az EKTB elnöke a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára. 

Az Országgyűlés a Kormány tevékenységét az Európai Unióban kétféleképpen ellenőrizheti. Egyrészről az egyeztetési eljárás keretében, amelynek célja, hogy az Országgyűlés is állást foglalhasson arról, hogy a magyar álláspont milyen tartalommal jelenjen meg az Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában. A végrehajtó hatalom uniós tevékenységének másik ellenőrzési formája a Kormány tájékoztatási kötelezettsége az Országgyűlés, és ezáltal a nyilvánosság irányába. A Kormány és az Országgyűlés közötti egyeztetési eljárás jogszabályi hátterét az Alaptörvény 19. cikke, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 63–68. §-a, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 140. §-a határozzák meg. A Kormány tájékoztatási kötelezettségéről az Ogytv. 2. § (2) bekezdés d) pontja és 69–70. §-ai rendelkeznek.

Menü

Főoldal

Navigáció