Az EU-s tagság sem jogi, sem politikai értelemben nem jár együtt azzal, hogy valaki arra kötelezze magát, hogy bevándorlóország legyen

Publikálva: 2018. június 25.

Az uniós vezetők jövő heti brüsszeli csúcstalálkozójának az a tétje, hogy az EU tagállamai maguk dönthessenek arról, bevándorló országgá kívánnak válni, vagy sem – nyilatkozta a Miniszterelnökség európai uniós államtitkára az Inforádió Aréna című műsorában.

Takács Szabolcs szerint a Stop Soros törvénycsomag arról szól, hogy mindazokat a szervezeteket, amelyek a Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes migrációs folyamatokat erőstik, meg tudjuk állítani. A migrációhoz való jog nem alapvető emberi jog, a menekültkérdés pedig nem mosható össze a gazdasági bevándorlók helyzetével, hiába teszik azt egyesek tudatosan. Magyarország ezért üdvözli, hogy az uniós állam- és kormányfők június végi csúcstalálkozóján elfogadásra kerülhet az a javaslat, miszerint az EU területén kívül befogadó központokat kell létrehozni, ahol szétválaszthatók a háborús menekültek és a gazdasági migránsok.

Az államtitkár aláhúzta: a menekülteknek az első biztonságos országban kell menedékjogot adni, és ha úgy döntenek, hogy onnan továbbindulnak Európa irányába, a státuszuk megváltozik és gazdasági migránsnak kell tekinteni őket, hiszen az életük ekkor már nincsen veszélyben. Ettől kezdve nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy az Európai Unió tagállamai e személyeket befogadják, egy ilyen döntés csak saját szuverén akaratuk függvénye lehet.

A jelenlegi európai politikai helyzetet értékelve Takács Szabolcs kiemelte: alapvető probléma, hogy az Európai Bizottság politikai testületként határozta meg önmagát és intézményi káoszt idézett elő azzal, hogy június 24-ére Brüsszelbe összehívta a tagállamok egy csoportját egy migrációs mini-csúcsra, négy nappal az Európai Tanács menetrendszerinti ülése előtt. A visegrádi országok miniszterelnökei ebből fakadóan világossá tették, hogy nem fognak részt venni az eseményen és kizárólag Európai Tanácsot tekintik legitim fórumnak a migrációval kapcsolatos kérdések megvitatására valamennyi tagállam részvételével.

Európa nyugati fele csak mostanra, három évvel a migrációs válság kirobbanását követően döbbent rá arra, hogy a tömeges bevándorlás nem egy rövidtávú humanitárius probléma, hanem olyan folyamat, amely alapvetően alakítaná át a kontinensünk etnikai és kulturális térképét. Az államtitkár szerint a 2014-ben megalakult Európai Bizottság működése, filozófiája, hozzáállása és politizálása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem sikerült megvédeni az Európai Unió külső határait, aminek súlyos biztonsági és kulturális következményei vannak több tagállamban. A 2015 szeptemberi kvótahatározat hibás politikai döntés volt, rossz megközelítéssel és rossz hangsúlyokkal. Azóta is láthatjuk, hogy a kötelező elosztási rendszer működésképtelen és politikai értelemben is megbukott. Ugyanilyen hibája volt a Bizottságnak, hogy addig erőltette a föderalista megközelítést, amíg az végül az Egyesült Királyság kilépéséhez vezetett az Unióból.

A közép-európai térség szerepéről szólva Takács Szabolcs kiemelte, hogy a visegrádi országok gazdaságilag gyorsabban fejlődnek, mint Európa többi része és politikai stabilitás jellemzi őket. A V4-ek szoros szövetségének alapja a kölcsönös tisztelet és az őszinte párbeszéd egymás között és a többi uniós országgal is. Az elkövetkező évek nagy ambíciója és víziója az erős és sikeres Közép-Európa felépítése az Európai Unión belül, amelynek politikai és földrajzi keretei túlmutatnak a négy visegrádi országon. Az államtitkár szerint kiválóak a feltételek az új osztrák kormánnyal való együttműködéséhez is, amelyet megerősített Sebastian Kurz kancellár június 21-i budapesti látogatása. A Közép-Európába áramló uniós pénzekből a nyugati országok is jelentősen profitálnak, a kohéziós források tehát jó befektetésként is felfoghatók a nettó befizetők számára – húzta alá a Miniszterelnökség államtitkára.

(Miniszterelnökség)

Menü

Főoldal

Navigáció