Javasolta az Általános Ügyek Tanácsa 2012. február 28-án, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a döntést az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie március 1–2-i ülésén. Győri Enikő államtitkár a brüsszeli tanácskozás után felhívta a figyelmet arra, hogy a Szerbiáról szóló tanácsi következtetésekhez csatolt nyilatkozat a kisebbségek védelmének fontosságát hangsúlyozza.
A Tanács ülésén Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
A találkozó után újságíróknak nyilatkozva megerősítette: a Tanács egyhangúlag elfogadott következtetéseiben (záródokumentum) megállapította, hogy mindhárom kérdésben, amelyet az Európai Tanács 2011. december 9-én feltételként fogalmazott meg Szerbiának a tagjelölti státus elnyeréséhez, komoly előrehaladás történt.
Ez alapján a Tanács a tagjelöltség megadása mellett foglalt állást. De a pontot az i-re az Európai Tanács fogja feltenni a március 1–2-án esedékes ülésén, mondta az államtitkár arra utalva, hogy a tagállamok vezetőinek is meg kell erősíteniük a döntést.
A magyar küldöttség vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Szerbia ügyében elfogadott tanácsi következtetésekhez három nyilatkozatot is csatoltak. Ezek egyike fontos kitételt tartalmaz a kisebbségvédelemről.
Nyilatkozat a kisebbségvédelem fontosságáról
Ez nagy jelentőségű dokumentum, mert most először jelenik meg tanácsi következtetésekben a kisebbségvédelem, mutatott rá a magyar államtitkár. A nyilatkozat már nem „a kisebbséghez tartozó személyek” jogainak védelméről beszél, hanem az eddigi megfogalmazáson túlmenve „a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének” fontosságát hangsúlyozza mint csatlakozási kritériumot.
A nyilatkozat szerint Szerbiában még további előrehaladást kell elérni ezen a téren. Meg kell teremteni a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szolgáló jogi és intézményi kereteket, és biztosítani kell ezeknek a jogoknak az érvényesülését a gyakorlatban. Az Európai Bizottság az EBESZ-szel közösen ezt figyelni fogja, és 2012 októberében, az uniós bővítési folyamatra vonatkozó éves előrehaladási jelentésben erre a kérdésre is ki fog térni, emlékeztetett Győri Enikő.
„Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból ez nagyon fontos dokumentum” – fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy a szöveget még értékelni és tanulmányozni kell.
Egy másik nyilatkozatban Koszovóval kapcsolatban a Tanács tudomásul vette, hogy az Európai Bizottság megvalósíthatósági tanulmányt készít arról, hogyan lehetne stabilizációs és társulási megállapodást kötni az EU és Koszovó között.
Külön megerősítették a miniszterek, hogy Koszovó nemzetközi jogi státusát illetően nincs változás az eddigiekhez képest, azaz a tartomány függetlenségét el nem ismerő EU-tagállamoknak emiatt nem kell változtatniuk álláspontjukon.
Egy harmadik nyilatkozat az üzleti környezet javítását szorgalmazza Szerbiában, illetve megerősíti, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd keretében kötött megállapodások betartását folyamatosan ellenőrzik.
Az MTI kérdésére Győri államtitkár úgy vélte, hogy az uniós csúcstalálkozón nem vita nélkül fogják jóváhagyni a miniszterek javaslatát. Mint fogalmazott, a tagállamok „nagyjából értik egymást”, és „nagyon közel vannak” a tagjelöltség megadásához, de „még nem száz százalékos a döntés”.
„Abban bízom, hogy győz a józan ész, nem lesznek szerencsétlen társítások ügyek között, és akkor Szerbia megkapja azt a tagjelölti státust, amiért megdolgozott” – mondta az államtitkár.
Győri Enikő aláhúzta: Magyarország számára is nagyon fontos, hogy elnyerje a tagjelöltséget az a szomszédos Szerbia, amely nagyon nagy erőfeszítéseket tett ennek érdekében, Boris Tadić elnök és a kormány pedig komoly politikai kockázatot is vállalt.
Hozzátette, hogy ez az unió hitelességét is érintő kérdés. Emellett – mint megjegyezte – a szerb népnek értésére kell adni, hogy megéri együttműködni, mert van előrelépés az unió és Szerbia kapcsolataiban.
(MTI; eu.kormany.hu)
