Magyarország nem kérdőjelezi meg az uniós kifizetések jogállami elvek betartásához való kötését, de kételyei vannak az erre vonatkozó bizottsági javaslat jogi megalapozottságát illetően – fejtette ki csütörtökön Brüsszelben Takács Szabolcs, az EU-ügyekért felelős államtitkár.

A magyar és a szlovák kormánynak sincs elvi fenntartása az Európai Bizottság által az uniós költségvetésbe beépíteni javasolt jogállami fékkel szemben és készek is megvitatni a kérdést, de fontosnak tartják a javaslat jogi alapjának tisztázását. Ezt Takács Szabolcs magyar EU-ügyi államtitkár és Peter Javorcik, Szlovákia brüsszeli állandó képviselője közölte a következő hétéves keretköltségvetésnek szentelt V4-es konferenciasorozat csütörtöki záróeseményén. 

Egyes korábbi kormánynyilatkozatok még erősen megkérdőjelezni látszottak azt, hogy egyáltalán jogosultsága lenne egy ilyen mechanizmusnak, ami  a jogállami elvek betartását feltételként kötné 2020 után az uniós költségvetési források felhasználásához. Takács Szabolcs azonban most újságírók előtt megerősítette, hogy a kormány áll a tárgyalások elé, és nem annyira a rendelettervezet céljaival, hanem inkább annak jogi alapjával és módjával vannak problémái. 

„A jogállam megőrzése kulcsfontosságú. Magyarországnak nincs félnivalója. Egyike a leginkább átvilágított országoknak. Hivatalos papírunk van arról, hogy nálunk az igazságszolgáltatás rendben van. Nincs semmilyen takargatnivalónk” - szögezte le az államtitkár brüsszeli tudósítók kérdéseire válaszolva. 

Takács ugyanakkor hozzátette, hogy a Bizottság által május 2-án, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi keret mellett (és annak keretein kívül) előterjesztett javaslatnak összhangban kell állnia az uniós szerződések rendelkezéseivel és egyformán kellene alkalmazni minden tagállamra. 

A BruxInfo érdeklődésére leszögezte, hogy kétségek merülnek fel a javaslat jogi megalapozottságát illetően. „Furfangos kísérleteket látunk arra egyesektől, hogy olyan új hatásköröket hozzanak létre a Bizottság és az Európai Parlament számára, amelyek nincsenek benne a szerződésben. A jogállami elveket mindenkinek, így az európai intézményeknek is be kell tartaniuk” - mondta. 

„Nem látunk kivetnivalót benne, ha a jogállamot az uniós kifizetések folyósításához kötik. Készek vagyunk erről tárgyalni. De, bizonyos kétségek merülhetnek fel, hogy a javaslat jogilag helyénvaló-e” - csatlakozott kollégájához a szlovák EU-nagykövet, aki jelezte, hogy erről ki fogják kérni a Tanács jogi szolgálatának a véleményét. 

Mindketten elhárították arra vonatkozó kérdésünket, hogy saját kalkulációik szerint a Bizottság május elsejei jogszabályi javaslata mennyit vágna a regionális (kohéziós) politikai büdzséből a 2020-ig tartó időszakhoz képest. Viszont mindketten hangsúlyozták, hogy az összkép csak május 29-én rajzolódik majd ki, amikor Brüsszel közzéteszi a kohéziós politika jövőbeli szabályrendszerére vonatkozó javaslatait. Többek között ezekből lehet majd következtetni a rendelkezésre álló források tagállamok közötti elosztására és arra, hogy vajon változatlan marad-e a jelenlegi régiós kategorizálás. 

A számok meglehetősen széles skálán mozognak. Az Európai Bizottság névértéken a kohézió esetében 7, a közös agrárpolitikánál pedig 5 százalékos lefaragásról beszél, de inkognitóban elismerik, hogy reálértéken akár a 13 százalékot is elérheti a csökkentés. 

Az ún kohéziós országok ezezl szemben 10-15-20 százalékos érdemi vágásról beszélnek. Az Európai Parlament szerint a nagy közlekedési, energia és környezetvédelmi beruházásokat támogató kohéziós alapnál ugyanakkor 45 százalékkal zsugorodhat a keret, ami a politika radikális „csonkolását” jelenti. Mások ezzel szemben azt húzzák alá, hogy a legnagyobb strukturális alap, a regionális fejlesztési alap forrásai 20 százalékkal bővülnének, és itt végső soron belső átcsoportosításról van szó a tagállamoktól a régiók irányába. 

A magyar kormány képviselője számára egy dolog biztos, szó sem lehet a jelenleginél kisebb költségvetésről, amit a Brexitre hivatkozva néhány nettó befizető ország sürget. Budapest álláspontja szerint a hagyományos kiadásoknak számító közös agrárpolitkát és kohéziós politikát lehetőség szerint szinten kell tartani, miközben az új politikai kihívásokhoz többletforrásokat kellene előteremteni. 

Takács Szabolcs ugyanakkor kérdésre válaszolva közölte, hogy a kohéziós politika sem „szent tehén”. Szlovák kollégája természetesnek vélte, hogy a keleti tagállamok és régióik kevesebb pénzhez jutnak 2020 után, hiszen éppen a felzárkóztatási forrásoknak köszönhetően közelebb kerültek az uniós fejlettségi átlaghoz. 

Takács megismételte, hogy Magyarország kész emelni uniós befizetéseit, de csak bizonyos feltételek mellett. Ezek egyike, hogy nem szabad sok forrást elvenni az agrárterületről és a kohéziótól. Magyarország emellett nagyobb darabot szeretne kiszakítani magának a kutatási és innovációs büdzséből is, amelyből jelenleg a V4-ek együttesen csak 10 százalékkal részesednek. 

Peter Javorcik pedig arra mutatott rá, hogy a szlovákok és más kelet-európaiak többletbefizetése az erős gazdasági növekedési mutatók miatt arányosan nagyobb lesz, mint másoké. 

https://www.bruxinfo.hu/cikk/20180524-kormany-all-jogallami-vita-elebe